Kínai gyógyászat

Forrás: Atlasz akupunktúra, Carl-Hermann Hempen, Ted J. Kaptchuk, Évezredek hagyománya: a kínai orvostudomány

Prof. Dr. Pálos ezt írta a Kaptchuk könyvre: „A hagyományos kínai orvoslás legismertebb és legjobb kézikönyve”, mely önmagáért beszél.

Sajnos az elme mindent szétcincálni, így szinte mindenki más felé akarja húzni a szekeret, ahogyan a küzdő és harcművészetekre is ez a jellemző, hogy mindenki azt hiszi ő találta fel a spanyol viaszt (nagyjából mégis ugyanazok az elemek ismétlődnek sok stílusban, csak a címke változik, a bor tartalma ugyanaz marad). Miért lenne ez máshogyan az akupunktúrában, akupresszúrában?

Több ezer éves tudomány a kínai gyógyászat, melyről akupresszőrként már sok-sok cikket írtam korábban.

Hagyományos kínai gyógyászat története és irányzatai

Hozzávetőlegesen a 19. században az irányzatokat tekintve két egymással szembenálló vonal alakult ki:

– Nyugati szemléletű reflexterapeuták (nyugat-orientált kínai orvosok is csatlakoztak hozzájuk) megpróbálták a nyugati neurofiziológia, biokémia modelljei, felfogása alapján tanulmányozni, megérteni az akupunktúrát.

– A klasszikus orvosok, akik hagyománytisztelőek voltak, elismerték, hogy ez egy eredeti, megfelelő hagyományokon, tapasztalatokon nyugvó, pozitív empírián alapuló, teljes rendszer, mely a nyugati kauzális-analitikus orvostudományt szépen kiegészíti.

 

A nyugati és kínai medicina különbözőségei, melyek jól kiegészítik egymást

A nyugati orvos szervi elváltozásokat tanulmányozza modern orvosi gépekkel szigorú körülmények között, a kínai orvos pedig energetikai kisiklásokat kutat és kíváncsi a páciens életmódjára, táplálkozására, klímára, szociális és emocionális állapotára és a természet részeként tekint rá. Nem annyira foglalkoztatja az okok keresése, ami az elváltozást okozta, mint a megoldás maga.

A nyugati orvos megfigyel, mér, regisztrál, a kínai orvos a jin-jang felborulását, az öt fázis megbomlását kutatja, anatómiai, fiziológiai emberkép helyett energetikai emberképben gondolkodik.

Az akupunktőr, akupresszőr az egész embert vizsgálja meg és minden apró jelnek tüdő dologra is kíváncsi és természetes gyógymódokat használ: akupresszúra / akupunktúra, moxaterápia, gyógynövény terápia, légzésterápia, tai chi, csikung stb.

A kínai orvoslás az embert energetikai egészben szemléli ellentétben a szervek szerinti szemlélettel, kiragadva egy-egy részletet, melyre minden biológiai energetikai folyamat hat:

– mozgás

– légzés

– emésztés

– egyéb folyamatok.

 

Csing mo

Nagyon fontos a meridiánok (vezetékek) ismerte: a „csing”, „vezetni, szállítani”-t jelent, a „mo” pedig „pulzálni”-t. A vezetékek folyamatos kondenzáció alatt állnak. A fej minden, felfelé futó yang vezeték találkozóhelye. Sokan elmerültek pl. a végpont diagnosztikában (a meridiánok többnyire a kezeken, lábfejen kezdődnek, illetve végződnek) és Prof. Pálos is írt a meridiánok kezdő és végpontjának stimulálásának hatásosságáról, jóllehet ez csak egy kis szelete az akupunktúrának / akupresszúrának.

 

Érzelmek és szervek kapcsolata a kínai medicinában

Erről írtam már korábban. A meridiánokat funkciókör alapján is vizsgálhatjuk pl. a Máj funkciókör alkotja a yin-orbist (lásd raktározó funkció) és az Epehólyag (o. felleus) alkotja a komplementer yang-orbist (lásd feldolgozó funkció).

(A nyugati medicinában pedig a máj vérraktár többek között és parenchymásmszerv.) A Máj ellenőrzi a qi (csí) minden irányba történő áramlását. Ha valaki gyakran dühös, könnyen „felkapja a vizet”, akkor Máj problémával állunk szembe. A félelem, ijedtség a Veséhez köthető és így tovább…

 

A nyugati és keleti medicina találkozása

Erről már írtam korábban. Ahogyan a nyugati medicinát is csak megfelelő szakember, illetve orvos gyakorolhatja, ugyanígy a „fél tudás” a legveszélyesebb a keleti medicina területén is, hiába beszélünk sok esetben szelíd gyógymódokról.

Érdekesség, hogy pl. a kínai gyógyászatban lényegtelen az idegrendszer a nyugati medicinával szemben, mégis bizonyítottan használható eljárásai vannak ideggyógyászati rendellenességekre. A Streptococcus pneumoniának nevezett tüdőgyulladást sem ismeri, mégis sokszor hatásosan gyógyítja azt.

A kínai medicina nem vizsgálja túl sokat az okokat a betegségek kiderítésénél, inkább a kapcsolatokkal foglalkozik, az események rendjével, rendszerével, ahogyan a cikkemben már utaltam erre. Tehát mindegy, hogy mi hozta létre a tünetet, pl. Nedvesség kórtünete, a lényeg, hogy ott van és, hogy hogyan tudjuk kezelni. Lehet, hogy az esőben elázott az illető, de más oka is lehet, ilyen szempontból lényegtelen a gyógyítás szerepén nem változtat…

A kínai gyógyszereknek nincs mellékhatásuk, mert az egész szervezet egyensúlyának irányába hatnak és kíméletes gyógymódok. Az egyensúlyon, prevención (megelőzés) van a hangsúly, így sokszor hamarabb felfedezi a kórtünetet a keleti medicina, mintsem nyugati műszerekkel mérhető lenne. A nyugati orvoslás azonban pontos , meghatározott terminológiát követ.

 

A Lépről, Májról, Gyomorról, Vékonybélről, Vastagbélről, Húgyhólyagról, Hármas Melegítőről néhány érdekesség

A Lép a kínai medicinában fontos szerv (kormányozz a Vért, vezérli az átalakítást, szállítást, az emésztés elsődleges szerve), a nyugati medicinában gyakran eltávolítják nem túl sok funkciót társítva hozzá. Ha az öt ízt meg tudjuk könnyedén különböztetni és az ajkak nedvesek, pirosak, akkor a Lép feltehetően jól működik. A Máj (nagy betűvel írva, ezzel megkülönböztetve a nyugati medicinától) yin Szerv és a legérzékenyebb az elakadásra, pangásra. Ezért bármilyen Májfunkció-zavar kihathat a Qi és a Vér keringésre Pangó qi-t, vagy Megdermedt Vért okozva (a Máj qi is panghat, mely bordaív alatt, alhasban, nemi szervekben, mellekben feszülést, fájdalmat okozhat).

Ha rossz irányba mozog az emésztés során „megtámadhatja” a Gyomrot, Lépet (lásd hasfájás, émelygés, böfögés, hányinger hasmenés, bélkorgás). Ha pedig nincs elég Vér a szem táplálására, akkor szárazzá válhat (szemszárazság). De a düh, robbanékonyság is Máj problémára utal. Máj, Vér táplálására Lycium gyógynövény és M-3, Eh-37 pontkombináció a kívánatos. A Máj az inakat uralja és a körmökben mutatkozik meg (pl. repedezett körmök Máj problémára utalnak), de a szemmel kapcsolatos problémák is, mert a Máj nyílása a szem.

A Gyomor felelős a bejuttatott étel és ital befogadásáért, érleléséért, ezért szokták az „étel és ital tengerének” nevezni. A „tiszta rész” a Lép-hez jut, mely qi ér Vér alapanyaggá alakítja, a „zavaros” rész pedig a Vékonybélbe továbbítódik (emésztés folytatása). A Lép a „felszálló”, a Gyomor a „leszálló” folyamatokért felel, így lefelé mozgat. Ha a Gyomorral gond van, akkor gyomorfájás, émelygés, böfögés, haspuffadás, hányinger jelentkezik.

A Vékonybél szerepe a „tiszta” és „zavaros” elválasztása, idekerül az, amit a gyomor nem tudott teljesen feldolgozni (felszívás, lebontás folyamata folytatódik). A „tiszta részt” a Léphez küldi, a „zavaros” pedig tovább halad a Vastagbélbe. A folyadék (pl. ital) a Vesékhez és Húgyhólyaghoz kerül innen közvetlenül. Vékonybél zavarai: hasi fájdalom, bélkorgás, hasmenés, vagy székrekedés .

A zavaros rész tovább halad a Vastagbélben, de a víztartalom egy része itt felszívódik. A hasi fájdalom, székrekedés vagy hasmenés utalhat a Vastagbél problémájára.

A Húgyhólyagba kerülő vizeletet a Tüdők, Vékonybél és Vastagbél által közvetített zavaros folyadék végső állomásaként a Vesék állítják elő. Húgyhólyaggal kapcsolatos probléma: vizelet visszatartás vagy ürítési problémák, vizelés közbeni égő érzés

A Hármas Melegítő (latinul Calor Triplex) félreértések és viták forrása. Van neve, de nincs formája a többi pl. yang szervvel ellentétben. A víz-szabályozásban részt vevő Szervek közötti funkcionális kapcsolatot látja el (Tüdő, Lép, Vese, Vékonybél, Húgyhólyag). A Hármas melegítő ellenőrzi a test vizét. Van Alsó, Középső és Felső Melegítő.

 

Csatornák

Meridiánok (csatornák: 12 szabályos, 8 extra csatorna, és egyéb Luo kis csatorna) a qi-t és a vért szállítják a testben, de nem azonosak a vérerekkel. Az alapvető szubsztanciákat és Szerveket köti össze egymással, segít fenntartani a harmonikus egyensúlyt és összeköti a test belső részét a külsővel. A 365 akupuntúrás /akupresszúrás pontból egy akupunkturísta orvos repertoárja kb. 150 pontban merül ki. A természetgyógyász reflexológus, vagy akupresszőr szakvizsgához kb. 80-100 pontot kell megtanulni indikációval, kontraindikációval (jóllehet diagnózis nélkül nincs terápia!).

 

Hat ártalmas hatás

Ezek okozhatják többek között a betegséget:

– Szél
– Hideg
– Tűz
– Forróság, Nyári Forróság
– Nedvesség (a Nyálka pl. a belső nedvesség egyik formája, ilyenkor Lép vagy Vese érintett általában)
– Szárazság

A betegségeket a nem megfelelő környezet, érzelmi tényezők okozza.

A hányadék vizsgálata

A híg, vizes, tiszta hányadék: Hideg, hiányos Gyomor qi. Ha nincs savanyú ízérzet, akkor az emésztetlen táplálék felöklendezése is ezt jelenti…

Savanyú ízű hányás: Gyomor forróság

Sárga, savanyú ízű hányás: Máj, Epehólyag Forróság