Kínai táplálkozástudomány és egészséget károsító tényezők

Forrás: dr. Simoncsics Péter, A kínai akupunktúra régen és ma

A kínai táplálkozástudomány és az ételek hatásai

Az akupunktúra / akupresszúra lényege, hogy a diagnózis megalkotása után a többletet szedáljuk (lecsapoljuk), vagy a hiányt tonizáljuk (serkentjük), hogy helyre álljon a harmónia. Pl., ha túl sok a Gyomorban az energia, akkor csökkentjük azt. Ezt számtalan módon elérhetjük, pl. a kínai dietetika segítségével is a megfelelő táplálkozással:

– Máj, eloszlatás jellemzi, így szétszóró hatású csípőssel tonizáljuk, savanyúval nyugtatjuk (kevés használ, de a túl sok savanyú árt neki)

– Szív, hajlékonyságot szereti, így lágyító sóssal tonizáljuk, ellazító édessel pedig nyugtatjuk (kevés használ, de a túl sok keserű árt neki)

– Lép, „kényelmességet szereti”, így lazító édessel tonizáljuk, csillapító keserűvel nyugtatjuk meg (kevés használ, de a túl sok édes árt neki)

– Tüdő, összehúzódást szereti, így zsugorító savanyúval tonizáljuk, szétszóró csípőssel nyugtatjuk meg (kevés használ, de a túl sok csípős árt neki)

– Vese, szilárdságot szereti, így keményítő keserűvel tonizáljuk, lágyító sóssal nyugtatjuk meg (kevés használ, de a túl sok sós árt neki)

Egészséget károsító tényezők

A kínai gyógyászatban a Wei Qi (védő energia) hasonló a nyugati felfogás szerint az immunrendszerhez. Ha az elég erős, akkor nem tud behatolni a kórokozó a szervezetünkbe. Összeírtam a többi energiarendszer lényegét, lásd Yong Qi, Shen, Yuan Qi, Zong Qi. És, most nézzük meg, hogy a Wei Qi-t, mi nyírbálja:
– külső tényezők (időjárás, kozmikus behatások)
– kívülről jövő kórokozók (vírus, mikrobák, táplálkozási, pszichés behatások, szerkezeti behatások, sérülések)
– meteorológiai változások (légnyomás, napsugárzás, ionizáló sugárzás, szél, páratartalom stb.)

A Wei-Qi keringése yang jellegű és az ín-izom meridiánt futja be (a Veséből származik a Wei Qi):

– 6 óra (kifelé halad, ez a tavasz nimbusza)
– 12 óra (kívül van többnyire, nyár reprezentánsa)
– 18 óra („összegyűlik”, az ősz szimbóluma)
– 24 óra („belül rejtőzködik”, a tél megjelenési formája)

Külső kórokok

– klimatikus hatás
– rossz táplálkozási szokások
– pszichés problémák
– kígyómarás, rovarcsípés stb.
– sérülés
– bélférgek
– veszett állatok harapása stb.

A Lép meghatározása a kínai gyógyászatban

Az emésztésben fontos szerepet játszik és a nyál, nyák és gyomorral (yang szerve) az anyatej képződésért felel.

A Tüdőről néhány mondat a hagyományos kínai orvoslás szemszögén keresztül

A bőrrel áll összefüggésben. A „víz útját tisztítja meg”. A Szívhez továbbítja az energiát és részt vesz a „vörös vér” készítésében. Az izzadtságot és orrváladékot szabályozza. Yang irányba, „lefelé” pedig „váladékot” juttat. És valóban a nyugati medicinában is összefügg a vizelet és izzadtság mennyisége…

A különleges folyadékok

– Vese „vizeletté”
– Máj „könnyé”
– Tüdő, Szív „izzadtsággá”
– Lép „nyállá, nyákká, anyatejjé” alakul

Ezért is rendeljük az 5 fázis alapján pl. a májhoz a könnyet, dühöt, frusztráltságot, tavaszt stb. Így függ össze ez a nagyszerű, empirikus (gyakorlati) orvostudomány egymással és láthatjuk, hogy pl. a dühős embernek melyik szervével van probléma. De az arcszín, testrészek állapota, vagy ízek stb. preferálása alapján is könnyen elkészül a diagnózis.

Az ízek, amiket kívánunk, vagy elkerülünk elárulják a szerveink állapotát – kínai orvoslás és a gyógyszerészet története

Valamennyi folyadék, energia, illetve a vér különböző viszonylatokban megjelenő speciális formája a szervezetet „öntözi” és létrehozásukban, átalakításukban valamennyi szerv részt vesz.

A meridiánok (energiapályák) egymás és a szervek között közvetítik az infót, melyek a mágneses erővonalakhoz hasonlatosak.
A 72 meridián

– 12 fő meridián
– 12 ín-izom meridián
– 12 kitérő meridián
– 12 hosszanti meridián
– 12 haránt meridián
– 4 speciális meridián
– 8 különleges meridián
A diagnózis megalkotásában egyre nagyobb szerepet kap a pszichoaffektív környezet (klíma, táplálkozás, érzelmi hatás).