Lelki harcművészet: a jóga és pszichológia, pszichoterápia segítségével, az elme megismerésével, uralásával 2/1

Forrás: A tudat evolúciója, Jóga és pszichoterápia, Szvámí Ráma, Rudolph Ballentine, (dr.) Szvámí Adzsaja

Pszichológia, pszichoterápia és jóga közötti különbség a hatékonyság jegyében

A jóga a legerősebb tudatállapot megerősítésére törekszik – jóga, pszichológia, pszichoterápia, elme, boldogság, önmegvalósítás. Ez az örök boldogság, üdvösség állapota. Amíg a pszichológia és pszichoterápia sokszor a viselkedést vizsgálja ami az elme töredék részét teszik ki, addig a jóga az egész elmefolyamatokat megismerteti. Maga a tudattalan vizsgálata sem hoz sok esetben eredményt (spontán gyógyulás arányával megegyezik), mert a tudattalan folyamatosan több millió újabb impressziót implementál, miközben a régieket vizsgáljuk. Mire egy-kettőt megfejtünk, jön újabb háromszáz.
.

Ezért ez egy életmóddá válhat pl. Amerikában, ahol folyamatosan pszichológushoz járnak az emberek, ami csak stabilitást eredményez, de nem áttörést. Véleményünk szerint a pszichológus dolga, hogy megmutassa a bennünk lévő biztos pontot. És lehetőleg minél hamarabb. Nem ildomos függőséget kialakítani, hiszen az az önbizalomban is deficitet, hiányt hozhat létre. Nem ölben kell vinni az embereket, hanem meg kell tanítani őket járni.

Visszatérve az elme vizsgálódására, az elmével csak elfogultan lehet az elmét vizsgálni. Emiatt az introspekció (elme tanulmányozása) és retrospekció (utólagosan történő elemzése, megfigyelése az elmének) sok esetben kudarcba fulladt. Ezt a jóga úgy oldja meg, hogy olyan meditációkkal dolgozik, ahol az elme elcsendesül és így könnyen megtudja azt figyelni, túllépve rajta. A jóga tudománya ezért lépésről lépésre építi fel a fejlődési szakaszokat gyakorlati eszközökkel (lásd Rádzsa-jóga). Most a mentális szintről fogok írni, az előtte lévő fizikai és energiaszintekről már írtam. És a szubsztilisebb szintek most már tudományosan is bizonyíthatóak, illetve a jógatudomány hatásossága, lásd: A jóga és a pszichológia, pszichoterápia és gyógyítás egyesítése. Gyakorlat a cikkben a gondolataink, hangulatink megváltoztatására – biofeedback, tudatos légzés, prána légzés

.
Gyönyörűen felépített rendszerről van tehát szó. A jóga valódi tudományát a szent iratok alkotják: Védanta és az upanisadok megfelelnek a Brahma szútráknak és a Bhagavad-gítának. És ezen kívül Patandzsáli (kr. e. 4. században élt) összegzése tartalmazza a legfontosabb tudnivalókat. Ez a tiszta forrás. Patandzsái 196 szútrában foglalta ezeket össze, mely a vrittik (gondolatok, tudatállapotok) fölötti teljes ellenőrzést írja le, mely következtében a mögötte lévő állandó tudat megjelenik. A Rádzsa-jógát szintén Patandzsáli foglalta össze.
.

A Rádzsa-jóga (Astanga jóga) első öt lépése – elme és önmegvalósítás a boldogságért

A Rádzsa-jóga (Astanga jóga) nyolc lépésből áll, mely első három lépése, maga a Hatha jóga. Hogy ne zavarodjon meg az elme első lépésben a tiltások (yama) meghatározzák a tartózkodást a lopástól, hazugságtól, erőszaktól (ahimsa), érzéki vágyaktól és mohóságtól (el nem fogadás elve). A második lépésben (niyama) az ajánlott cselekedeteket nevezi meg Patandzsáli: tisztaság (kívül, belül), elégedettség, önfegyelmezés (tapas), befelé tekintés (svadhyaya) és a Legfelsőbb iránti odaadás.
A harmadik lépésben a testhelyzetek (asana) és azok tudatállapotának + légzés (energia, lásd prána) megtapasztalása következik, ekkor elkezdünk dolgozni a fizikai testtel. Ezután a negyedik szinten a légző gyakorlatok (pranayama) hatására már finomabb, szubsztilisebb energiát is megtapasztalunk, melyek orvosi vizsgálódás alapján is kimutathatóak. Ezekről bővebben a fenti linken érhető el információ. Most haladjunk tovább az ötödik szintre az érzések visszavonásához (pratyahara).

Az ötödik szint kibontása (pratyahara)

Azt már írtam, hogy az elme önmagát nem vizsgálhatja, hiszen ő maga is része az elmének. A meditációra azért van szükség, mert így nem borít el az elme a gondolataival, érzelmeivel miközben azt megvizsgáljuk. Már megismertük testünket, az energiákat, a légzéssel meg tudjuk változtatni hangulatunkat és nem bonyolódunk a kinti világban sem zűrbe, mert követjük az első két szint morális meghatározásait. Ekkor kezdünk befelé fordulni a szó pozitív értelmében. Hiszen vagy a külső ingerek, vagy a belső emlékek, ösztönök visznek el a valóság felfedezésétől ezekkel azonosulva. A gjána jóga foglalkozik a elme tanulmányozásával. Ez a ráció és tudás jógája.

.
Érzelmek kialakulása, melyek hátráltatnak minket az önmegvalósításban

A négy ösztön hozza létre érzelmeinket (önvédelem, szexuális, alvás és evés ösztöne). További 7 áramlat, melyek befolyásolnak: düh, féltékenység, büszkeség, egoizmus, vágyakozás, ragaszkodás és mohóság. Ha ezeket nem tudatosítjuk, mindig el fognak ragadni minket.

A nyugati pszichológia és a jóga különbözőségei

Patandzsáli szerint a gondolaton túl van valami, amivel a tudat azonosul. Mi azonban azt hisszük a gondolat vagyunk, amivel azonosulunk. De hogyan láthatjuk a gondolatainkat, ha mindig azonosulunk vele, hiszen ha csak gondolatból állnánk, akkor nem látnánk a gondolatainkat, igaz? Meditációban képesek vagyunk ezek megfigyelésére. Bárki megtapasztalhatja mindezt.

A pszichológiában az egó tárgyakkal és emlékekkel azonosul. A nyugati pszichológiában, pszichoterápiában ugyanis az elmére és egóra egyként tekintünk, lásd Freud: Ösztönén (ID), Felettes ÉN (szuperegó), ÉN (egó). Pl. meglátunk egy csinos embert az utcán, az Ösztönén azt javasolja, hogy lépjünk vele szexuális kapcsolatba, a Felettes ÉN közbeszól, hogy rendben van, de a társadalom szabályainak megfelelően először udvariasan szólítsuk meg stb. És, ha egészséges a személyiség, akkor az ÉN uralkodik és eldönti, hogy az előző két tanácsadójának igazat adjon vagy sem. Ha ez elcsúszik pl. valakinél az Ösztönén uralkodik, akkor minden felborul és a szexualitás uralja őt. A jógában (szent iratok alapján) azonban az elmét négy részre osztjuk fel:

– Manas: Ez a tv képernyő, ahol megjelennek az események: a külvilágból érzékszervekkel felfogott ingerek alapján. Ha pedig ingerszegény környezetben vagyunk (pl. egy sötét szobában) akkor pedig belülről a tudattalanból (lásd chitta) jeleníti meg az eseménysorozatokat. A manas jelzi a behatásokat és tárolja az emléknyomokat. Az öt érzékszerv tehát betáplálja az adatokat és a manas regisztrálja azokat. A manas begyűjt annyi infót, amennyit csak tud, de dönteni nem tud. Szokások vagy ösztönök hatására reagál. Az alaptermészete a kétség: ,,Szükség van erre az információra, vagy sem?” Kételkedik mert az ösztönöktől sem kap választ kérdésére. De dönteni nem tud.

– Ahamkara: Ez az „éncsináló”, a motorikus tudat. Hiszen személyes élményt csinál az érzékszervekkel megtapasztaltból. Amíg a manas ezt mondja: ,,látható egy falevél”, addig az ahamkara hozzáteszi az ÉN-t: ,,én látok egy falevelet.” Az egyénhez rendeli tehát hozzá. Ez létrehozza a hamis elhatárolódást a világtól. Pszichológiai kifejezéssel élve hasítást, mint elhárítást eredményez (lásd elhárító mechanizmusok).

– Buddhi: Mindezekre a megtapasztalásokra egy fajta válaszra is bírálatra, döntésre, megkülönböztetésre is szükség van. Ezt a magasabb elme működése a buddhi teszi meg. Egyes elméletek alapján ebből származik a megvilágosodott (buddha) kifejezés is, mikor Sziddhártából Buddha lett. Ugyanis nagyon fontos, hogy fejlett legyen a buddhink. Ha a buddhi döntött (pl. elmegyünk a színházba), akkor a manas megszervezi ezt (lefoglalja a jegyet stb.). A buddhi olyan, mint egy kard. Lesújt és gyorsan döntést hoz, miután átvizsgálta az információkat. Ennyi az ő főnökinek mondható szerepe.

– Chitta: a memóriabank. Ez a tudatos szférán kívül van. A benyomások, tapasztalatok tárháza. Innen jön fel az emlék, mely utána tudatosul. A chitta a tudattalan. Ennek „anyagából” jön létre a buddhi, ahamkara és manas is. A chittának két része van: passzív és aktív. Az aktív a külső benyomásokra ösztönökkel vagy primitív késztetésekkel reagál. Ebből lesz az érzelem. Ez a freudi libidó (szexuális energia, Ösztönén) folyamatát indíthatja el. Feljönnek a régi emlékek és elindul a film (a múlt emlékei alapján). A chitta akkor kezd működésbe, ha az alacsonyabb elme (manas) nem vesz fel ingereket a külvilágból. Tehát mindig megy egyfajta film az elmében, vagy a külső ingerek vagy az emlékek alapján.

A keleti filozófia szerint ez a négy komponens (elme) takarja az elmét a valódi Selftől, Purusától, Brahmantól, Átmántól, Jivától. Modern pszichológiai kifejezéssel élve a tudatfelettitől. Ezeket azonban barátunkká kell tennünk együttműködésünkkel, miután megismertük és ellenőrzésünk alá vontuk őket.

A cikk folytatása itt érhető el: jóga, pszichológia, pszichoterápia, elme, boldogság, önmegvalósítás