Megfelelési kényszer, kényszergondolatok, kényszercselekvés, kényszerbetegségek ellen és leküzdése
A cikk végén egyik újság interjúm is megtalálható (A megfelelési kényszer legyőzése).
A megfelelési kényszer leküzdése sohasem segít mikor kényszerbetegség ellen akarunk küzdeni, mert az harcot jelent a számunkra. A megértés segítségével tudunk eredményt elérni, ha a kényszerbetegséggel (kényszergondolat, kényszercselekvés) vagy megfelelési kényszerrerben szenvedünk. Példának okáért, ha autónkból kifogy a benzin, akkor a benzin mutatóját butaság lenne kitépni a műszerfalból, inkább hálásak vagyunk, hogy jelezte nekünk az adott problémát. Hasonlóképpen működik ez itt is.
Miért alakulnak ki a kényszergondolatok és kényszercselekvések és a fajtái
A kényszerbetegségeken belül található a kényszergondolat (obszesszív zavar) és a kényszercselekedet (kompulzív zavar). Sok fajtája ismert magának pl. a kényszeres viselkedésnek is. Megemlítek néhányat: körömrágás, kényszeres kézmosás, a kényszeres hazudozás és kényszeres vásárlás (ezt a szenvedélybetegségek közé is szokták sorolni), de ide tartozik a kényszeres evés is. Valamint a kleptománia, a szemöldök, a haj és más szőrzet tépegetése (trichotillománia), a játékszenvedély, sőt a munkamánia is talán bizonyos kényszerességnek fogható fel. A lényeg, hogy mikor már a kényszeresség ural minket, akkor van gond.
A kialakulás hátterében lehet genetikai okok, gyermeki traumák, de bizonyos feszültség vagy környezet is hozzájárulhat ehhez a jelenséghez. A különféle feszültségeket szeretnénk oldani bizonyos rituálékkal. Azt hisszük, ha ezeket elvégezzük, akkor befolyásunk alatt áll a helyzet és irányítani tudjuk azt. Azonban ilyenkor inkább ennek ellenkezője következik be, hiszen a feszültség megmarad, sőt megnövekedik. Ezáltal elkéshetünk mindenhonnan hiszen képtelenek vagyunk addig elindulni, amíg a rítusok nem lettek elvégezve. Ha pedig nem megfelelően végezzük el azokat, akkor újra kell kezdenünk az egészet elölről. Aki kényszeres cselekvéstől, vagy kényszergondolattól szenved az általában szégyelli magát.
Kényszergondolatok (rögeszmék)
Neurotikus, szorongásos zavarok közé tartozó kényszerasszociációk során logikátlanul kapcsolódnak egymáshoz a gondolatok, melyek ijesztőek (pl. balesettel kapcsolatos gondolatok). A kényszergondolatok (obszessziók) visszatérő, kellemetlen gondolatok, amelyek újra és újra felbukkannak és szorongást, szenvedést okoznak. A beteg igyekszik elnyomni vagy más gondolattal vagy cselekvéssel megszüntetni, de az elfojtás még jobban megerősíti azokat.
További panaszok
A szorongáson, hangulati nyomottságon kívül kiegészülhetnek a panaszok még: feszültséggel, aggódással, a tehetetlenség érzésével, döntésképtelenséggel, szapora szívveréssel, izzadással, szájszárazsággal, szédüléssel. Emellett émelygés és hányinger is jelentkezhet, hasmenés, vizelési inger, nyelési nehézség vagy gombócérzés a torokban, gyomorfájdalom, fejfájás, mellkasi panaszok, remegés, reszketés, izomfeszülés.
Kényszeres hazudozás
Érdekességként említem meg, hogy az orvostudományban is gyakran használják a differenciál diagnózist (megkülönböztető diagnózis, amitől el kell különíteni az adott diagnózist, amiről éppen szó van). Pl. a paramnézia (deja vu, mintha már láttam volna) jelensége nem tartozik a kényszeres hazudozás témakörébe. Illetve kizárható a perlekedéses doxazma (téveszme), mely a pszichózis mellékterméke szokott lenni, amikor valaki „unalmában” még az élő fába is beleköt és feljelenti. Azonban a konfabuláció (kóros meseszövés) már ebbe a kategóriába tartozik, mely lényege, hogy valótlant állít az illető, aki másként meséli el a vele történteket, mint ahogy valójában megtörtént. A kóros hazudozás általában nem egy önálló betegség, inkább valamilyen más betegség tünete.
A kényszerbetegségek gyógyítása
Általában jellemzően gyógyszeres és pszichoterápiát szoktak alkalmazni. Kényszerek esetén jól bevált a túl ceremonizálás, mikor a szükségesnek érzett számú ismétlésnél jóval több ismétlést kérünk a klienstől. Emellett hasznos még az ingerelárasztás (pl. beszennyeződéstől félő kliensnek sárba kell nyúlnia), de ezt akkor szokták használni, ha más a segítő iránt megfelelő nagyságú bizalom alakult ki. Ezen kívül vannak önsegítő csoportok, itt az is segíthet talán, hogy látja a kliens, hogy másnak is van ilyen jellegű problémája. De fontos, hogy minden esetben értesítsük a családot is. És felismertessük az irracionalitását ezeknek a gondolatoknak és cselekedeteknek (pl. vásárlási kényszernél a vásárlási lista segíthet ebben). És nagyon fontos tényező, hogy az illetőnek van-e betegségtudata vagy sem énidegen (ego-dyston) vagy énazonos (ego-synton).
Újság interjú: A megfelelési kényszer legyőzése