Meghalt mikor megtudta, nyert a lottón… – érzelmek fajtái, érzelmek kimutatása, tudatos életmód 2/1. rész

Forrás: Szvámí Ráma, Szamádhi, A bölcsesség legfelsőbb szintje, A valóság megpillantása

A cikkben beszámolok egy esetről, ami Indiában történt meg. Egy illető, mikor megtudta, hogy nyert a lottón, meghalt. Pedig egészséges ember volt, rendszeresen futott. Folytatom a sztorit, de előtte a száraz dolgokat is leírom, hogy átlássuk a folyamatot. Ugyanis egy érzelem képes az egész személyiséget kifordítani. Az állatok ösztönét a természet szabályozza, de miénket nekünk kell megtanulnunk irányításunk alá vonni. Különben boldogtalanok leszünk életünkben.

Ha nem gondolkodunk állatokká válunk. Ebből a cikkből kiderül, hogy mit kell ellenőrzésünk alá vonni pontosan és ezután a tudatos elmén átáramoltatni, ha sikeresek akarunk lenni életünkben. Keressük meg az üdvösség birodalmát, mely túl van a gond-olatokon és érzelmeken – érzelmek, érzelmek fajtái, érzelmek kimutatása, elfojtott érzelmek, tudatos élet, tudatos életmód, félelmek.

Tiszta forrásból (érzelmek)

Mikor olyan emberek nyilatkoznak a bölcsességről, akik az elmén túl jutottak és ismerik az ősi szent iratokat pl. az upanisadokat vagy Patandzsali írásait, akkor automatikusan nagy érdeklődés fog el. Swami Rama négy alapvető ösztönről ír könyvében. Érdemes azonban az elme működését is megvizsgálnunk, hogy a teljes spektrumot lássuk: Az elme valódi ereje és működése a modern pszichológia és ősi upanisad, isopanisad szerint az örök boldogság jegyében

Az élőlények négy szükséglete (alapösztönök), mely megteremti az érzelmeket (elfojtott érzelmek és azok fajtái, érzelmek kimutatása)
– táplálékszerzés
– alvás
– szaporodás
– védekezés

Az állatok ezeket nem tudják szabályozni és, ha mi sem tanuljuk ezt meg, akkor hasonlóak leszünk mi is. Ezért fordul elő, hogy valaki megerőszakol valakit stb. Hiszen nem attól ember az ember, hogy tud késsel és villával enni.

Táplálkozás

Nem vagyunk disznók, hogy mindent mindennel megegyünk, igaz? A vegetarianizmus sem kötelező, csak ajánlott. Kezdhetjük azzal a gyakorlatozást, hogy kicsit később eszünk és közben megfigyeljük önmagunkat. Tényleg az éhség tehet arról, ha ingerlékenyek vagyunk? Hisz az amúgy is sok energiát emészt fel és nekünk éppen arra lenne szükségünk. Az étel testünkön kívül az elménket is befolyásolja.

Erről is írtam, mely a fenti linken megtalálható. Vajon egészségesen táplálkozunk, vagy csak a kialakult szokás az úr? Az elme élvezi az ételt vagy a mi szervezetünk? Swami Rama napi 2-3 evést javasol (így tud pihenni a gyomor is) és a hálaadást is fontosnak tartja előtte. Ilyenkor egyébként a gyomornedv elindul és az emésztésért felelős endokrin mirigy működésbe lép idővel, mely az érzelmeket is befolyásolja. Az evés a testből indul ki és így jut el az elménkbe ez az inger.

Alvás

Swami Rama szerint 3-4 óra alvás naponta elég, mert nem azért születtünk meg, hogy időnk harmadát, felét alvással töltsük. Ilyenkor az agynak, idegrendszernek és izomnak van szüksége állítása szerint pihenésre és ennyi idő, ha mélyen alszunk elég számunkra. Ehhez persze meg kell tanulnunk meditálni, hogy ne agyalással töltsük az időt alvás helyett és mély legyen maga az alvás. Fontos szerinte, hogy bármikor az álmosság érzetétől függetlenül el tudjunk aludni. És emlékeztessük előtte magunkat, hogy mikor akarunk felkelni. Szerinte ezt 3-5 óra között érdemes megtenni.

Emellett Rama Gandhitól tanult egy módszert: lefekvés előtt rövid számvetés alapján végig gondoljuk, hogy aznap milyen hibát követtünk el és megígérjük magunknak, hogy többet nem tesszük azt meg. A bűntudatnak nincs értelme, hibázunk olykor, mert nem vagyunk tökéletesek, de törekszünk a jóra. Emellett Swami Rama egy légző technikát is megoszt velünk könyvében.

Szaparodás

Swami Rama a jógatudomány útját követte, így az arany középutat célozza meg. Nem kell egyik ló oldalára sem átesni. Ehelyett inkább megfigyelve régi szokásainkat feloldjuk azokat és újakat hozunk létre akaraterőnkkel, ami egyre jobban bevésődik elménkbe és a mindennapi életünkbe. A szex az elméből indul ki és az érzelmeinken keresztül bukkan fel a tudatos tartományban.

Védekezés és félelmek

A félelem egy önvédelmi ösztön. ,,Mi lesz, ha…?” Ez az életben maradás ösztönéből származik és ez a legerősebb ösztönünk. A félelemnek két fajtája van:

– félelem attól, hogy valamit elveszítünk
– félelem attól, hogy valamit nem érünk el

Ezeket muszáj megvizsgálnunk magunkban és figyelmünkkel feloldani, különben falra festve az ördögöt megjelenik belső félelmünk a külvilágban is, mert hasonló a hasonlót vonzza.

Az elméletet ültessük át a gyakorlatba (tudatos életmód)

Tartsunk mindent ellenőrzésünk alatt, próbáljunk mindent megérteni mi miért történik. Ne az elmenekülést válasszuk. A szabályozás a saját képességeink szerinti cselekvést jelenti. Ez a legjobb a semmittevés vagy túlvállalás helyett. Mikor mindenre kiterjedő vágyunkat önfegyelemmel szabályozni tudjuk, akkor megvan a kontroll. Szabályozzuk érzelmeinket, majd értelmezzük őket. Először a látható dolgokon kell dolgoznunk, utána a láthatatlanokon. Nézzük meg a látható dolgokat.

Így keletkeznek az érzelmek

Az négy fent felsorolt alapösztönökből keletkeznek az:
– érzelmek, melyek a
– az érzetekből (érzékelés) és
– gondolkodásból jönnek létre

Ezt a hármat kell elménkben elkülönítenünk. Az érzelmek tehát az alapösztönökből és a külvilágból érkező érzetek révén születnek meg, mikor ezek az ingerek az ösztönök szintjére érkeznek.

Folytatáshoz klikk ide: érzelmek, érzelmek fajtái, érzelmek kimutatása, elfojtott érzelmek, tudatos élet, tudatos életmód, félelmek