Önértékelési, kommunikációs problémák, zavarok leküzdése – pszichológia önismeret fejlesztése, önbizalomhiány okai

Ezek a cikkek sajátságos életszemléletemről szólnak, kérem ne tekintse őket szakpszichológiai írásoknak.

Ez is egy tipikusan olyan téma, amit rengeteg szemszögből meg lehet vizsgálni. És írtam is már róla többször például itt: Önismereti, önértékelési és kommunikációs problémák, zavarok és megoldások
De most is szokásomhoz híven az elméleten túl konkrét megoldásokkal is szeretnék szolgálni – Önértékelési, önismereti, kommunikációs zavarok, problémák azonnali megoldása egy újszerű módszerrel – sors és önismeret, önismeret fejlesztése, pszichológia önismeret, önbizalomhiány okai, leküzdése.

Az önismereti, önértékelési zavarok, problémák, önbizalomhiány valódi okairól és leküzdéséről

Konkrét önismereti gyakorlat:

1. lépés

A leküzdés szó helyett, talán a megértés szó helyesebb és így nem egyfajta erőszakot élünk meg. Így nem alakul ki a harc és méltón önmagunkhoz orvosoljuk a problémát. Tehát felteszem azt a kérdést az olvasónak, hogy szenvedett-e az elmúlt három hónapban bármikor is? Rossz kedv, stressz, magába temetkező unalom, feszültség, idegesség, megbántottság stb. kerítette-e már hatalmába ebben az időszakban? Bármi, ami negatív és, amit nem szeretünk? Ezeket el tudjuk mulasztani, ha belátjuk, hogy rajtunk áll a dolog. Mert így mi és nem az élet fog irányítani minket. Hogyan tudjuk ezt megtenni? Úgy, hogy rájövünk a szenvedés nem a világban, hanem bennünk van: A félelem, szorongás a világban vagy bennünk van? – megkérdeztük a cápasimogatót

Nézzünk erre konkrét példát. Ha egy nagyszerű kirándulást az eső elmos, akkor mi váltja ki belőlünk a negatív érzést (az eső vagy a mi esőre adott reakciónk)? Ha egy diák megbukik a vizsgán és emiatt öngyilkos lesz, akkor ki ölte meg őt (a vizsga, vagy a helyzetre adott irracionalitás)? A körülmény, vagy ő maga végzett önmagával?

2. lépés

Most gondoljon valamire a kedves olvasó, ami zavarja. Bármire. És addig vizsgálja objektíven ezt a helyzetet, amíg kiderül, hogy nem az adott helyzet zavar minket valójában, hanem a helyzetre adott reakció. Ha valaki más lett volna ebben a helyzetben, akkor is ugyanez lett volna a reakció?

3. lépés

Most pedig egy olyan személyre gondoljon az olvasó, aki valamiért nem szimpatikus önnek. És lássuk be: bennünk van a hiba. Mert önmagunkhoz hasonlítjuk az illetőt és nem saját magához. De nem mi vagyunk az etalon, igaz? Pl. azt mondom „Ideges vagyok rád!”. Tehát, megengedtem az illetőnek, hogy akkora hatalma legyen, hogy a boldogságomból idegességet gyártson? Ez az én felelősségem, hibám, igaz?

Tehát a szokásainkból jön az idegesség nem a másikból. Ezért azt mondom ne akarjuk küzdeni, megszabadulni a negatív érzéseinktől (lásd önbizalomhiány leküzdése). Az önértékelési, önismereti zavar abból ered, hogy nem vizsgáljuk meg az adott helyzetet és önmagunkat, hanem a világot akarjuk megváltoztatni, miközben önmagunkat sem tudjuk megváltoztatni. Ezért mondhatta Gandhi, hogy a világ megváltoztatását önmagunk megváltoztatásával kezdjük el.

Mi köze ennek a kommunikációs zavarokhoz?

A kommunikációs problémák, zavarok nagy része visszavezethető az önismereti hiányra. Ha nem ismerem önmagamat, akkor a másikat sem fogom és nem tudok rá megfelelően figyelni. Hiába kommunikál kézzel-lábbal (testbeszéd), hangsúllyal, hangerővel, beszédtempóval stb., ha ezeket nem ismerem fel emiatt. Így az első lépés az önismeretünk fejlesztése.

Az önismeret fejlesztése –sors és pszichológiai önismeret

Ha jól gyakoroljuk az önismeretet boldogok leszünk. De ez nem jelenti azt, hogy a boldogsághoz okra van szükség. Vajon az tényleg boldogság amikor egy vágyunk beteljesedik, mely izgatottság csak ideig-óráig tart csupán? Biztos, hogy ez a nagy betűs boldogság? Azt hiszem az igazi boldogság az, mikor önmagunkban leljük meg a biztos pontot és már nem tud a másik ember megbántani, így hatékonyabban tudunk élni is, mert objektívebbek, tudatosabbak vagyunk és nem pazaroljuk feleslegesen az energiáinkat.