Orvosok vizsgálták a hölgyet, aki sosem fél semmitől – félelem, szorongás, páni félelem és reszketés nélkül, és azok leküzdése

Forrás: Current Biology, University of Iowa, Justin Feinstein and David Amaral, University of California, Davis, professor of psychiatry

Ha biológiailag vizsgáljuk az embert, akkor is érdekes dolgokra akadhatunk. Azonban ez csak az egyik oldala a dolgoknak, ne becsüljük le pl. a pszichés oldalt se. Hogyan tudjuk kezelni a félelmet, szorongást – félelem nélkül, félelem és reszketés leküzdése, szorongás, páni félelem?

Szükség van egyáltalán félelemre?

Bizonyos fajta félelemre szükségünk van a túléléshez, különben életveszélybe kerülhetünk. Pontosabban képtelenek leszünk kezelni azt ösztönösen, ha életveszélybe kerülünk. Tehát, ha megijedünk, félelmet élünk meg mikor hirtelen pl. el akar ütni egy kocsi és félreugrunk, akkor ezt egy eredményes, életmentő önvédő mechanizmusnak kell elkönyvelnünk. Hiszen mi lenne velünk, ha ekkor elkezdenénk gondolkodni, hogy most mit kéne tennünk ebben a helyzetben. Ez az életünkbe kerülne.

Vannak emberek, akiknek nincs idegvégződése, így nem érzik a fájdalmat. Sok embernek kellett emiatt amputálni a kezét, mert a szövetek károsodtak mikor pl. a forró platnin felejtették kezüket. Tehát szükség van a fájdalomra, a félelemre. De nem mindegy, hogy egy oroszlántól vagy a holnaptól félünk. Mert a felesleges félelmet fel kell oszlatni, mert akadályoz és tönkreteszi az életünk minőségét. Pl. ha a bevásárlóközpontban tűz üt ki, az organizálj a cselekvést (indítékot, motivációt ad), de, ha emiatt hisztéria alakul ki, az dezorganizálja azt és akár össze is taposhatják egymást az emberek. Ezért fontos, hogy megtanuljuk kezelni az elménket. Aki pl. relaxációt kezd el tanulni, egy új, hihetetlenül mély világ nyílik meg a számára. A nyaralás élménye többszörös élményszinten köszön vissza és ez is csak a kezdet, de ez egy másik történet.

Ahogyan létezik az önvédő mechanizmus pszichésen, ugyanúgy fizikailag is vannak védő funkciók. Nagyon intelligensen van megalkotva a testünk és az elménk. Ezért talán jobb is, hogy önmagától ver a szívünk és teszi a dolgát, hiszen elképzelhető, hogy ha ránk lenne bízva a dolog, akkor megfeledkeznénk ezekről a dolgokról és véget érne egy csapásra az életünk.

Egy 44 éves hölgy, aki semmitől sem fél – félelem nélkül

Korábban is vizsgálták ezt a hölgyet orvosok, de ezúttal 3 hónapig figyelték meg. Az intelligencia, memória és érzelmek kapcsán függetlenséget véltek felfedezni. Tehát nem egy pszichopatáról van szó, akinek nincsenek érzelmei, bűntudata pl. ha másokat bánt. Egy normális, három gyermekes anyukáról van szó, aki ugyanúgy megél szomorúságot és boldogságot, mint mi. Egy különbség van csupán. Nem tud megélni félelmet. Régebben azonban, gyerekkorában megélte ezt az érzést, minor pl. egy dobermann morgott rá. Egy betegségnek köszönhetően azonban változások álltak be. Emiatt később már nem élt meg félelmet, mikor pl. kést szegeztek a torkához. Ezen az őt megtámadó rabló annyira megijedt, hogy el is menekült.
Mikor ezt a hölgyet vizsgálat alá vetették, hiába találkozott pókokkal, kígyókkal, hiába kellett horror filmet néznie, kísértet kastélyban járnia a vizsgálat alkalmával, az orvosok azt tapasztalták, hogy képtelen félelmet megélni. Ezt egy professzor a Kaliforniai Egyetemről azzal erősítette meg, a majmokon végzett kísérlet alapján, hogy az amygdala felelős a félelem érzetért, melynek sérülése produkálhat ilyen tüneteket. Ha ez hiányzik, akkor képtelenek vagyunk ugyanis félelmet megélni. Az amygdala mandula alakzatú neuronok alkotják, amik a bonyolultabb gerincesek, így az ember agyának mediális temporális lebenyében található meg.

A szorongás és félelem közti különbség

A pszichológia különbséget tesz a szorongás és félelem között. Ha van tárgya a félelemnek (tudjuk mitől félünk), akkor valóban félelemről beszélünk, ha azonban ugyanezt érezzük, de nem tudjuk mitől félünk, akkor azt szorongásnak hívjuk. Persze ennek is van oka, de valószínűleg mélyebbre kell ásnunk ebben az esetben, hogy kideríthessük ezt.

A páni félelem, szorongás és a félelem és reszketés leküzdése, megértése

Sok kutató állítás szerint a fóbiák kialakulása többnyire valamilyen nyomasztó élményben rejlik. Akit gyermekkorában pl. egy kutya megtámadott, az egész életén át rettegést élhet meg a kutyáktól. Vagy, aki már élt át autóbalesetet, azt az autózás puszta gondolatára is páni félelem foghatja el. Ez azért van, mert az elménket, ha nem tanuljuk meg kezelni, akkor felborulhat a rend és olyan dolgokat kezd el felnagyítani, ami pánikot kelthet bennünk. Tudjuk, hogy nem reális a reakció az adott helyzetre, mely többnyire csak vélt és nem valós konfliktus, de nem tudjuk irányítani azt. Ekkor meg kell ismernünk és meg kell tanulnunk gyakorlati módszerekkel irányítani az elménket.