Ősi vallások és a transzperszonális pszichológia egyesítése – Bhagavad-gíta, Guru Gíta, Shiva Mahimnah Stotram

Transzperszonális pszichológia és az ősi vallások egyesítése (hinduizmus, buddhizmus, kereszténység)

Ha kell egyesével magyarázom el, mutatom meg – akit csak érdekel a valódi szabadság, üdvösség, öröm és boldogság állapota -, hogy az igazság egy. És nem az a lényeg, hogy hogyan nevezzük azt, hanem, meg kell tapasztalnunk, hogy mire utalnak a szent íratok. Ezek az állapotok ugyanis elérhetőek, amikről a szent íratok beszámolnak.
,,Az én Atyám házában sok hely van” – János.

Gondoljon bele a kedves olvasó, ha minden embernek ugyanúgy van elméje, szíve, akkor teljesen mindegy hol születik meg, ugyanazzal a problémákkal találja nagyjából szembe magát. Persze más nyelvet használ ezek megfogalmazására, de attól még a gyökere ugyanaz, igaz? – transzperszonális pszichológia, ősi vallások, Bhagavad-gíta, Guru Gíta, Shiva Mahimnah Stotram, hinduizmus, buddhizmus, kereszténység, Biblia, Buddha tanításai

 

És a vallásoknak, különféle tudományoknak össze kell fognia és nem támadni a másikat, hanem szeretni egymást és együtt működni. Hiszen a vallás a szeretetről szól és nem a háborúról, igaz? De nem tisztem, hogy bárkit megbántsunk, így igyekszem a lehető legdiplomatikusabban a saját véleményünket elmondani, tiszteletben tartva mások látásmódját is.

Tudomány és vallás – Az igazság EGY, mindegy hogyan nevezik, vagy mennyi részt fedezünk fel belőle

Biblia, Buddhizmus, transzperszonális pszichológia és a hindu Bhagavad-gíta lehetséges azonosságai

A Bhagavad-gíta (A magasztos szózata) a védikus irodalom egyik legismertebb műve, amely összefoglalja a védikus irodalom lényegét. A Mahábhárata című eposz része volt, de önállóan még nagyobb hírnévre tett szert, mint a teljes mű. Jelentősége a hinduizmuson belül hasonló mértékű, mint a keresztény vallásban a Bibliáé. Ebből a gyönyörű költeményből idéznék néhány sort, összevetve a Bibliával, és a buddhizmus írásaival.

,,Aki a becsületes jóakaróval, a gyengéd jótevővel, a pártatlannal, a közvetítővel, az iriggyel, a baráttal, az ellenséggel, a jámborral és a bűnössel is egyenlően bánik, az még fejlettebb” – Bhagavad-gíta.
,,Szeresd felebarátaidat, mint tenmagadat” – mondja Jézus.

 

Számunkra ez a két idézet ugyanazt az egységet fogalmazza meg, miszerint közös forrásból származunk mindannyian, és valahol egyek vagyunk. Így, aki a másikat bántja, az bizonyos értelemben önmagát bántja. Ezért is fog el minket jó érzés, ha valakit segítünk és rossz érzés, mikor valakit bántunk.

,,A transzcendentálisnak testét, elméjét és lelkét a Legfelsőbbel kapcsolatban kell használnia. Egyedül, magányos helyen kell élnie, mindig figyelmesen szabályozva elméjét. Meg kell szabadulnia minden vágytól és birtoklásérzettől” – Bhagavad-gíta.

Ez nagyon hasonló ehhez:

,,Helyes elmélyedés: az elme fókuszálása, légzésgyakorlatok és különleges meditációk által – Buddhizmus, Nemes Nyolcrétű Ösvény 8. pontja.”

De a Bibliában is találkozhatunk ezzel a nagy igazsággal: ,,Maradj csendben, és tudd, hogy én vagyok az Isten” – Biblia.

Ez megegyezhet az introspekcióval (önmegfigyelés) a pszichológia empirikus (gyakorlati) tudományában.

,,Ne kívánd felebarátod házát, ne kívánd felebarátod feleségét” – Biblia egyik parancsolata szerint.

Ez hasonló a Második Nemes Igazsággal (lásd buddhizmus), miszerint a szenvedés a vágyakból ered, ami az újjászületéseket okozza, és ezeket kíséri az érzéki öröm, a beteljesülést keresve, ezen a fizikai téren, és a másvilágon, az élvezetek hajhászásában, az újraszületésben, a megsemmisülésben – buddhizmus.

Buddha mindig azt mondta: ,,Keressétek a megvilágosulást, és a többit megkapjátok ráadásnak”.

Jézus pedig ezt mondta: ,,Hanem keressétek először Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek.”
Elképzelhető, hogy a Nirvána és isten Királysága ugyanaz lenne? Hogy a szent lélek azonos a tudatossággal?

 

Guru Gíta (Guru éneke)

Szanszkrit nyelvű emelkedett himnuszok közé tartozik a Guru Gíta. Ez az ének az élet négy célját adja meg számunkra: igazságosság, jólét, öröm és szabadság. Íme néhány idézet belőle:

,,Bolond minden olyan ember, ki rítusokat gyakorol. Zarándoklatokon vándorol. De mit sem tud a Gururól. „

,,A testet uralja a Máyá (káprázat), a lefátyolozott tudás. Sri Guru és senki más, aki a fényt feltámasztja.”

,,A legjobb szint elérhető, azoknak részére könnyen, kik rá gondolnak, s másra nem. Járj nagyon Gurud kedvében.”

,,Üdvösség annak ki látja, a szerencsétlen nem látja, ahogy a vaknak sincs hajnala.”

,,Az Istenség nem látható, nincs neve, formája és hangja, mi érzékkel fogható” – Guru Gíta.

Ez összecseng isten Mózesnek adott válaszával: ,,Mit mondjak az embereknek, hogy ki vagy Te?” ,,Vagyok, aki vagyok.” Ez azt jelenti a mi olvasatunkban, hogy Isten létezik az időn túl, kezdet és vég nélkül, ami leírhatatlan. Az ,,ami, aki” szót akkor is szoktuk használni, amikor valami, vagy valaki leírhatatlan számunkra, mert túl van azon…

,,Az odaadó tanítványnak áldott, áldott anyja, apja, őse” – Guru Gíta.

,,Akinek elméje érett, aki hisz és odaadó, ó, szeretett, a Selfünk egy” – Guru Gíta.

Itt ismét azonosságot vélünk felfedezni, ugyanis Isten igazságos ítélete szerint a Bibliában ez áll: “Megbüntetem az atyák vétkét a fiakban harmad és negyedíziglen, akik engem gyűlölnek, de irgalmasságot cselekszem ezer íziglen azokkal, akik engem szeretnek és az én parancsolataimat megtartják”.

 

Shiva Mahimnah Stotram (Shiva odaadásáról szóló gyönyörű szanszkrit himnusz)

Pushpadanta, Shiva nagy hódolója írta ezt a gyönyörű magasztos himnuszt. Néhány sort ebből is idéznék, ami utal ismételten az eddigi felfedezéseinkre.

,,Te vagy az a kimondhatatlan igazság, amit a jógik átélnek, amikor a Selfen meditálnak, és légzésüket uralják az írások szerint. E valóság átélésekor borzongás és eksztázis hatja át őket és szemeik könnybe lábadnak az örömtől. Nektártengerben úszva élvezik az üdvösséget.”

,,De nem ismerünk olyan dolgot, amiben Te nem létezel!”