A jó pszichológus vagy segítő, lélekgyógyász a kiégés helyett egyre lelkesebb és ez átragad az ügyfeleire is – boldogság terv

Ezek a cikkek sajátságos életszemléletemről szólnak, kérem ne tekintse őket szakpszichológiai írásoknak.

Rajtunk áll vagy bukik a boldogság – boldogság terv

Rengeteget írtam már a boldogságról és különféle eszközökről a boldogság elérése kapcsán, hiszen az egy tudatállapot, mely elsajátítható. Az ember lezuhanhat, de fel is emelkedhet ez különböztet meg minket az állatoktól. Bizony a módosult tudatállapot a meditáció vagy jóga segítségével könnyedén elérhető.

És a kedves olvasó jól tudja, hogy nem a külsőségen van a hangsúly, hanem minden önmagunkban indul el, bontakozik ki. Ezért van az, hogy egy táj pl. először izgalmas, eleven, újszerű, de utána az unalom fátyla lengi körül. És az unalom fátyla nyílván nem a tájban, hanem bennünk keresendő. De ezt át lehet törni. Erre nagyon jó gyakorlati módszerek vannak. És hiába van meg mindenünk, ha bezártuk a szívünket, hány ilyen emberrel találkozni, aki az árnyékában kereste önmagát és a boldogságát homokvárra építette. Mint, aki nem önmagát, hanem az árnyékát változtatta meg, hogy boldog lehessen… De sohasem késő, sőt!

A boldogság titka, a boldogság nyomában

Amíg kint keressük a boldogságot sosem találjuk meg. De érdemes próbálkozni, mert a valóságot a valótlanul keresztül ismerjük meg, hiszen minden igazság paradox. Magában hordja az ellenkezőjét is. És végső soron a hamis is a valóság része, igaz? Akkor mi értelme felosztani részekre, szétcincálva a lényeget, miközben a boldogság titkát keressük?
Ha megfigyeli a kedves olvasó, könnyen azonnal is megtapasztalhatja, hogy a pár éves gyerekek nagyon boldogok többnyire. Pedig nincs semmijük. Kötődésük sincs. A magzat nem aggódik, hogy vajon ki fog-e nőni a lába, pedig ezek komoly problémák lehetnének.

A jó pszichológus, segítő, lélekgyógyásznak sok jó eszköze van, mellyel kifürkészhető a boldogság titka

Rengeteg eszköz áll rendelkezésünkre, hiszen minden ember egy más világ. És művészet megszólaltatni minden ékes hangszert. Mert vallóm, hogy minden ember egy egyedi hangszer. Mennyi szín, forma, hang … Úgy tűnik a teremtőnek van fantáziája bőven. Egyik kedvenc módszerem az, mikor kívülről próbálunk ráhangolódni a boldogságra.

Egy lehetséges eszköz, mely a boldogság országába vezet minket

Elindulunk a boldogság nyomában. Ezt könnyen megtehetjük azzal, hogy olyan zenét hallgatunk, ami felemel minket. Hiszen nem véletlen, hogy a meditációt is ki szokták egészíteni egy kedves melódiával. De pszichológiai kísérletek is bemutatták, hogy a virágok is érzékelik a zenét (hat rájuk), sőt a magzatok is. Inspirálni és pusztítani lehet vele. Gondoljunk a bátorságot megidéző harci dalokra. Indiában a kántálást dzsapázásnak hívják.

És most nézzük meg hogyan lehet ezt fokozni. Ha mi énekeljük a dalt akkor annak hatása még erősebb lesz. És közben egy újabb bizonyíték jutott eszembe. A Szomorú vasárnap című filmre állítólag sokan lettek öngyilkosak.

Gondolom a kedves olvasó is tapasztalta, hogy egy film olykor pozitív, olykor pedig negatív érzelmeket szült benne. Miért ne irányíthatnánk ezt tudatosan? És az Indiaiak, mint a jó bort, évezredeken keresztül érlelték azokat a szövegeket, amit istennek felajánlanak, miközben egy másik tudatállapotba kerülnek, mely a boldogság irányába vezet el minket. És az is köztudott, hogy sok ember pl. reklámszövegíró szakemberek használják a temperamentumos zenét, ha éppen izgalmas szöveget kell megírniuk. Illetve tudatosan használva próbálnak hatni ezen kívül a hallásunkra is (másik érzékszervünkre) mikor különféle szignálokat használnak a reklámok kapcsán.

De vizsgáljuk tovább a szentiratokat. Ha az adott nyelvet nem értjük akkor az elvehet az erejéből. Pl. az Indiában áshramokban tradicionális Guru Gítát nem könnyű megfelelő hangsúllyal, megfelelő ritmusban és kiejtéssel elénekelni, de nagyon kedves sorokról, szútrákról van szó, mely felemeli az embert és istenhez fohászkodunk ezáltal. Sokszor még a hinduk is eltévesztik. Maga a nyelv is meghatározó, a szanszkritet ezért tartják Dévanágarinak, azaz az istenek nyelvének.

Ha csak szentiratokat kéntál a pandit, úgynevezett szlokákat már az is önmagában erőteljes hatást vált ki, hiszen a tudatunkra hat. Ha valakire hat a negatív gondolat, miért ne hatna rá egy pozitív mantra, mely folyamatosan megerősíti a tudatát és még a tudattalanra is hat?

Tele van a nyugati pszichológia önmegerősítő eszközökkel, mi a különbség ebben az értelemben? És azt már a drámaórákon megtanulhattuk, hogy nem a szavakon van a hangsúly és nem is a cselekedeteken. Hiszen egy szép szót is lehet csúnyán mondani és egy csúnya szót is szépen. A külcsín itt sem olyan fontos, a belbecs a lényeg. Így bármilyen tevékenység, amit teljes szívvel csinálunk (nem kalkulálva a haszon kedvéért) az felemel minket és jelen határtalan világába röpít el. Minél jobban elmélyedünk ebben, annál gyermekiebbek és boldogabbak leszünk. Érdemes ezt a gyakorlat mércéjén lemérnünk.