Pszichológiai megközelítések – lélekgyógyász, pszichológus vagy segítő válaszol, segítő beszélgetés
Ezek a cikkek sajátságos életszemléletemről szólnak, kérem ne tekintse őket szakpszichológiai írásoknak.
– Nem látom semmi értelmét az életemnek, nem szeretnék élni.
– Nem szeretne élni vagy nem szeretne ÍGY élni?
– Véget vetek, ennek semmi értelme.
– A hibás gondolkodásnak vagy az életének? Ön nem a haláltól fél elsősorban, inkább az élettől.
– Borzasztó, talán a legjobb lett volna, ha meg sem születek.
– Lehet, de hány embernek adatik meg ez a szerencse? Tízezer közül talán egynek?
– Sajnálom, hogy így látja.
– Én is sajnálom, hogy így látja az életét.
– Maga normális?
– Az ön vagy a valóság szemszögéből kérdezi?
– Ez hülyeség.
– Ez érdekes meglátás, melynek az ellenkezője ugyanúgy igaz.
– De, ha ezt megteszem akkor ez és ez fog történni.
– Biztos, hogy így van, vagy ez csak az ön fejében lévő gondolat, mely nincs köszönőviszonyban sem a valósággal?
– Hogyan tudok lefogyni?
– Úgy, hogy keveset eszik és sokat sportol.
– Ennyi? Ez elég egyszerű technika.
– Igen, sok variációja van, de általában a kitartással és nem a technikával szokott gond lenni.
– Jé, ezt a gondolatot már olvastam egy könyvben.
– Igen, lehet, hogy az az illető, aki a könyvet írta, előtte elolvasta amit írtam.
– Hála Istennek megúsztam a karambolt ép bőrrel.
– És hála Istennek karambolozott. Mit tanult belőle?
– Majd megfulladtam, mikor a folyóba estem.
– Nem hiszem. Szerintem az ott tartózkodástól fulladt majdnem meg, nem a beleesésétől.
– Ezt a sok erőszakot, háborút nem tudom elfogadni. A fegyverek megölik az embereket.
– Nem, az emberek ölik meg az embereket, azaz a különféle hamis elképzelések.
– Mi a különbség az oki vagy a tüneti kezelés között?
– Mi a különbség, ha a bombát az ölünkben vagy az ülés alatt visszük be a tűzszerészekhez?
– Ön irányítani szeretne.
– Ez az ön gondolata nem az enyém.
– Mi a legnagyobb probléma az életünkben?
– Hogy nem látjuk a valóságot, csak amit elképzelünk róla. Mintha attól félnénk, hogy lezuhanunk és összetörjük magunkat, pedig nincs is honnan lezuhanni.
– Hogyan tudom a leggyorsabban megoldani a problémámat?
– Úgy, hogy megérti azt.
– Ön azt állítja nincs értelme a versengésnek. Miért? Az a fejlődés záloga, nem?
– Az ipari forradalomtól sokat fejlődtünk, mégis egyre idegesebbek az emberek. Mi a fejlődés? A technikai kütyük vagy a boldogság forradalma? És mi értelme más teljesítményéhez mérni magamat és felmászni a másik hátán, amit sok esetben a versengés kínál?
– Mi a baj sok irányzattal?
– Hogy már nem az igazság kereséséről szólnak, hanem egy eszmerendszer fenntartásáról. Mint mikor veszekszünk a társunkkal és már nem a konszenzust, hanem azt keressük, hogy hogyan tudnánk meggyőzni a másikat, hogy nekünk van igazunk.
– Hogyan tudom magam megváltoztatni és boldog lenni?
– Sehogyan.
– Akkor mi a megoldás?
– Elfogadni magunkat pont olyannak, mint amilyenek vagyunk. Mintha mi választottuk volna mindezt.
– De ez hogyan hoz változást életünkbe?
– Ha nem fogadjuk el önmagunkat az hogyan hoz változást életünkben mely csupán elfojtást hoz, mely még erősebben visszahat ránk?
– Miért rohanok folyton?
– Mert nem érzi jól magát és menekül a rossz érzés elől, amit önmagának gondol. Ez olyan, mintha saját árnyékunkat szeretnénk lehagyni.
Folytatás: megszólít Keresztes Attila könyve: további részletek