A férfiak vagy a nők szoronganak-e, ha otthonról kell dolgozniuk? Munka, gyermeknevelés, egészséges család

Forrás: Journal of Health & Social Behavior, Paul Glavin

Miért és melyik nem szorong jobban, él át bűntudatot, ha otthonról kell dolgoznia? És mik segítenek abban, hogy egy boldog család vegyen körül minket? Munka és gyermeknevelés egy boldog, egészséges család jegyében

Kiknek nagyobb az otthoni munka kapcsán a bűntudata?

Országos felmérést hajtottak végre a dolgozó amerikaiakat vizsgálva. A vizsgálatok a rendes munkaidőn túli időszakot is figyelembe vették, melyek a munka, stressz és egészség felmérésére irányultak az önértékelés, bűntudat és szorongás hatásait is fürkészve. A nemek közötti különbségeket az érzelmi és mentális egészségügyi követelményeket a munkahelyi elvárások kapcsán vizsgálták.

A bűntudat és a szorongás az otthonról dolgozó hölgyek esetében volt jellemzőbb, amiért az otthonukra és a családjukra kevesebb idejük maradt. Akinél gyakoribb volt a kapcsolattartás (ellenőrizhetőbbek voltak) a főnökükkel, ott non szignifikáns eredmény születet, azaz ez csökkentette a bűntudatot. Az érdekessége a dolognak, hogy bűntudat akkor is megjelent mikor elég idő és energia maradt a családra.

Egy érdekes családmodell, mely gyermeket máshova sorolja

Nyilván ez annak köszönhető, hogy a funkcionális családelméletek (nők nem dolgoznak, hanem otthon maradnak és ellátják a házimunkát és gyermeket nevelnek) ereje még mai is visszaköszön és azt hiszem természetes, hogy a nőket érzékenyebben érinti, hiszen ők a család alapjai. Talán a legnagyobb munka és felelősség gyermeket nevelni, ami 24 órás munka. Továbbá megfigyelendő, hogy egyes ősi kultúrákban nem a gyermeket ajnározzák erre utal az is, mikor először a kenyérhozó apának szednek a levesből, utána az édesanyának és utána  gyermeknek. Mert ő még ráér és türelmet kell tanulnia. Ebben a kontextusban, ha a férfinak bármilyen problémája van, akkor feleségéhez fordul vele, aki a konyha és a család melegét biztosítja. Persze régen nem volt ilyen sok válás, mely következtében érthető módon mind az anya, mind az apa szeretné kényeztetni gyermekét. Ez lehet bűntudat kompenzálása is, tisztelet a kivételnek.

A nevelés így működik

Hatásos az a gyermeknevelési módszer, mely az egyenrangúság elvében működik. Hiszen a fenyegetés máshogyan hat szavainkra, mint azt gondolnánk egy érdekes kutatás szerint (A fenyegetés erőt kölcsönöz vagy sem?).

Ha az ember a gyermeket úgy tekinti, mint tükör amelyik a bennünk lévő feszültséget megmutatja, akkor sokat tudunk tanulni a helyzetből és nem a tükröt kezdjük el összetörni.

Ehhez nagy önfegyelem kell, nehéz átültetni a gyakorlatba. Helyénvaló, hogy hibázunk, ez nem bűn, így nem kell bűnhődnünk érte. És, ha megvan a belső biztos pontunk az önismeretünk fejlesztésének gyümölcseként, akkor mondhatjuk azt gyermekünknek, hogy: ,,Ahhoz, hogy komolyan vegyelek az kell, hogy te is komolyan vegyél engem. Számíthatok rád? Mit szólnál, ha megegyeznénk abban, hogy te… én pedig…”