A nevünk és táplálékunk alapján döntünk? Játékos teszt a cikkben

Forrás: Psychological Science és Psychological Studies, Pennsylvania Egyetem, Uri Simonsohn

Mi az, amiről nem is sejtjük, hogy befolyásol és mi a megoldás? Nézzük át közösen ezt a témát.

Mi az a szó, melyet a legjobban szeretünk hallani bármikor, bárhol?

Sokszor előfordul, hogy a láthatatlan dolgok nagyobb hatással vannak ránk, mint a nyilvánvalóak. Ez azért van, mert tudattalanul nagy erők sorakoznak fel és működnek bennünk. Néhány kivételtől eltekintve, az egészen egyértelmű,hogy a nevünk az szent és sérthetetlen számunkra. Mikor pl. egy házibuliban meghalljuk a nevünket, azonnal felkapjuk a fejünket kivéve, ha túl sok alkoholt ittunk meg, de ez egy másik történet.:) Folyamatosan beszélnek körülöttünk, de erre az egy szóra azonnal felfigyelünk. Ezért van az, hogy a reklámpszichológusok azt javasolják, hogy a marketing legyen teljesen személyre szabott, hogy találva érezzük magunkat, mintha nekünk szólna az adott hirdetés. Azért természetesen arra is van precedens, hogy valaki utálja a nevét, de attól még hallgat rá. Ilyenkor elképzelhető, hogy önmagát nem szereti és a névvel azonosulva azt utasítja vissza.

Név választás – így befolyásol a nevünk a döntéseinkben

Egy régebbi kutatás szerint hajlamosak vagyunk olyan munkahelyet választani maguknak, amelynek a neve ugyanazzal a betűvel kezdődik, mint a mi nevünk. A szakirodalom ezt hívja implicit önzésnek. Nyilván ez azt is feltételezi, hogy másban is szubjektíven döntünk, amíg ezt nem tudatosítjuk magunkban. Ha azonban megismerjük az elménk működését, akkor eszközként kezeljük és többé nem fog ránk hatni úgy, hogy mi ne lennénk tudatában ennek. Visszatérve a kutatásokra, egy újabb kutatás fenntartásokkal fogadta ezt az eredményt, bár elismeri, hogy az első három betű a legmeghatározóbbak, ám sok esetben mi magunk alapítunk cégeket és ennek köszönhető az egyezés is. De számomra ez is azt erősíti meg, hogy ilyenkor is saját nevünkből indulunk ki.

“Név összeillés”

Továbbá az sem véletlen, hogy sok esetben gyermekeinket is szeretjük a saját nevünkre keresztelni vagy hasonló névvel illetni, esetleg olyan névvel, amit mi is szívesen használtunk volna életünk során (betűpreferencia). Azonban az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy inkább kevésbé jelentős döntésekben vesszük figyelembe a nevünket tudattalanul. És a sors fintora, hogy sokszor hetekig gondolkodunk, hogy hogyan nevezzük el gyermekünket, aztán mindenhogyan csak ezen a néven nem fogjuk szólítani, helyette becézett formákat fogunk előszeretettel használni.

Hogyan befolyásolja a döntéseinket az élelmiszer?

Kapcsolatot fedeztek fel a kutatók a döntés és a vércukorszint kapcsán. Nehéz és jövőbe mutató döntéseknél (amik elvontak és több gondolkodást igényelnek) az agy különféle erőforrásokat kell, hogy mozgósítson, így energiára van szüksége. A kutatás alkalmával azt a kérdést tették fel az embereknek, hogy vagy most kapnak egy összeget ingyen, vagy egy hónap múlva egy nagyobb összeget. Szabadon lehetett választani. Akik édes üdítőt ittak meg, azok inkább képesek voltak a jövővel kapcsolatosan kalkulálni (megnövelt vércukorszint hatására a megnövekedett agyi teljesítményhez szükséges energia biztosítva volt). Ebből levonható az a következtetés, hogy fokozott agyi aktivitással csökkenthető a vércukorszint? Elképzelhető.

Alapból hibásan döntünk?

A másik érdekesség, mely kapcsán két híres pszichológus Nobel-díjat is kapott az az volt, hogy jobban szeretünk a negatív dolgokat elnyújtani, reménykedve fogva a figurát és amikor jó ér bennünket, akkor pedig azonnal kiugornánk belőle. Ezt pl. a tőzsde világára kivetítve azt jelenti, hogy ha nyereségben vagyunk, akkor szeretjük gyorsan lezárni a pozíciót és amikor pedig veszteségben vagyunk, szabadjára engedjük azt és reménykedünk, hátha majd megfordul a piac. Éppen ellenkezőleg kéne cselekednünk. Emellett nagyon sokszor nem mérjük fel, hogy mit miért kockáztatunk és mennyi az esélye, hogy bekövetkezik az a bizonyos dolog.

Egy konkrét játék, mellyel azonnal lemérheti a kedves olvasó, hogy ő jó döntést hoz-e vagy sem

Nézzük egy konkrétumot erre, ami szemlélteti a problémát.
Egy nagyon hiteles day-trader (napi kötéseket foganatosító tőzsdei kereskedő) vette észre mikor húsz éves tapasztalatáról beszélt, hogy ha megkérdezi az embereket, hogy melyik eshetőséget választják, akkor érdekes eredmények születnek. A kettő közül kell választania a kedves olvasónak. Vagy most kapnak 900 dollárt (A. válasz). Vagy helyette 95 %, hogy 1.000 dollárt kapnak, de 5 % annak az esélye, hogy nem kapunk semmit, ha ezt választjuk (B. válasz). A második kérdés pedig az, hogy egy tanfolyam amin éppen ülünk egy hiba folytán drágább 900 dollárral, mint amennyiért meghirdették. Vagy ezt elfogadjuk (A. válasz), vagy arra is van lehetőség, hogy nem kell fizetni semmit sem, de ennek az esélye 5 %, de ez esetben veszíthetünk további 1.000 dollárt (B. válasz). Melyiket választjuk? Általában az első kérdésre az A-t és a második kérdésre a B választ választják az emberek. Mert az emberek nagy része fél a kockázattól, de ha nyereséget lehet elérni, akkor máshogy áll ehhez hozzá. És így kiderül, hogy fordítva kéne döntenünk. Akkor érdemes ugyanis kockáztatni, ha jó az arány a nyereség tekintetében.

Összefoglalva tehát sokszor matematikailag azonnal észrevehető, ha szánunk rá néhány másodpercet, hogy hogyan tesszük hibásan kockára a dolgokat (money management). Ugyanis vannak olyan döntéseink, ahol zsigerből inkább 5 % nyerési esélynél kockáztatjuk a tőkénk 95 %-át és nem pedig fordítva.