A tudomány és a valóság mikor találkozik – hány ismerősön keresztül érhetünk el bárkit? – megdöbbentő hírek Karinthy-ról

Forrás: Stanley Milgram, Robin Dunbar

Bizony nagyon sokszor tapasztaljuk, hogy a művészek, vallásos személyek a saját társadalmi koruk előtt járnak. De ezt meg is lehet fordítani, de akkor negatív jelzővel illetnénk a társadalmat, igaz – tudomány, hírek és Karinthy Frigyes megdöbbentő észrevételei?

A tudomány és a valóság mikor találkozik?

A tudomány szeretne mindent megfoghatóvá tenni, de vannak olyan emberek, akik magyarázkodás helyett kinyilatkoztatnak. Einstein egyszer állítólag találkozott egy indiai asszonnyal, aki azt a képletet, amin Einstein órákat gondolkozott, ő rögtön megfejtette. Potosabban az eredményt azonnal leírta. Nem volt tanult ember, egyszerűen csak megérezte a dolgot intuíció segítségével. Einstein ki is állított neki egy névleges oklevelet arról, hogy nem tudja hogyan, de ez a hölgy rögtön tudja az eredményt. Létezik a pszichológiában úgynevezett morfogenetikus mező (láthatatlan szálakkal össze vagyunk kötve egymással). Ezzel kapcsolatosan volt egy híres pszichológiai kísérlet, mely során a majmok elől krumplit ástak el egy szigeten. Az egyik majom beejtette a krumplit véletlenül a tengerbe és így felfedezte, hogy érdemes evés előtt megmosni azt. Ezután érdekes dolog történt. Több ezer kilométerre onnan a többi majom is elkezdte megmosni a krumplit evés előtt, jóllehet ők egész biztosan nem kommunikálhattak egymással. Legalább is fizikailag nem.

Humorban nem ismerek tréfát

Karinthy Frigyes nagyszerű humorista volt, azonban a humor valójában bölcselkedés, ahogy a fenti cím is olyan találóan kifejezi, mely természetesen tőle származik. Ugyanis az elménk úgy működik, hogy megfoghatóvá szeretne mindent tenni, hogy biztonságban érezhesse magát. Ám vannak dolgok, amik felfoghatatlanok, mert túl mutatnak a megértés logikai világán. A humor pont erre világít rá abszurditásával, melynek az a jelentősége, hogy elménk megáll egy pillanatra és ezt az ellazulást nevetés követi, melynek pozitív hatása van.

Hahotaklub

Ennek is köszönhető, hogy dr. Patch Adams orvos felfedezte, hogy a rendszeresen nevető páciensek sokkal gyorsabban gyógyulnak és Hahotaklubok születtek. Ezeken az összejöveteleken fél órára találkoznak rendszeresen az emberek és együtt nevetnek mindenféle különösebb ok nélkül. Miért ne? Talán több értelme van, mint pletykálkodni.

A humor kapcsán mélyebben beleásva magunkat felfedezzük, hogy minden igazság valójában az ellentétét is magában hordja. Pl. ha valaki fizikai biztonságra vágyik, akkor riasztót, biztonsági rácsokat szerelhet fel házában, mellyel ellenkezőjét is eléri, hiszen önmagát korlátozza, börtönzi be. Vagy, mikor az akciófilm pozitív főhőse az elrabolt személy felkutatásán buzgólkodik, akit el akarnak tenni láb alól, miközben átrohan az egész városon látványosan a főszereplő, eközben másokat sebesít meg, esetleg az is előfordul, hogy valaki emiatt életét veszti. Talán azért van ez így, hogy mindennek az ellenkezője is igaz, mert Földünkön egyensúly uralkodik.

Karinthy, mint antropológus?

Tovább szőve a gondolatot, hogy sok ember megelőzi a korát, egy egészen döbbenetes dologról szeretnék beszámolni. 1929-ben publikálta Karinthy a „Láncszemek” című novelláját, melyben azzal a gondolattal rukkol el, hogy a földünkön élő bármely emberhez közvetett módon öt emberen keresztül el lehet jutni. Tehát közvetett módon ismerőseinken keresztül ismerjük azt a bizonyos személyt. És összevetve Stanley Milgram szociálpszichológus 1967-ben nekilátott a „kicsi világ vizsgálatainak”, illetve a szociális átfedések kapcsán a Párizsi Egyetemen (1950-es évek) is voltak hasonló vizsgálatok.
Robin Dunbar brit antropológus szerint pedig az átlagos távolság két személy között csupán 4,5 illetve 4 ember. Hasonlót támaszt alá a Facebook, amikor még „csak” hatmillió felhasználóval büszkélkedett. Ekkor az átlagos kapcsolat 5,7 személy volt.