A varázslatos, lenyűgöző emberi test titkai: az emberi agy 2/2. rész

2/1. rész

Probléma esetén az emberi agy átvált a tudatos részre

Az agy tudatosabb része ügyesebb, mint a tudattalan. Pl. mikor megtanulunk járni a kisagy szabályozza ezt a folyamatot, ami automatikus (paraszimpatikus) lesz és nem kell rá odafigyelni többet. Bármilyen szerszámmal tudunk az agyunk segítségével úgy dolgozni, mintha testünk meghosszabbított része lenne. Gondoljunk pl. a sebészekre vagy a daru, vagy markoló kezelőjére. Ha pedig valamilyen komplikáció keletkezik, ami váratlan, akkor a tudatos agy veszi át az irányítást – az agy, emberi agy, az emberi test, az emberi test titkai, varázslatos emberi test, a lenyűgöző emberi test.

A szemünkkel látunk vagy az agyunkkal valójában?

Agyunk egynegyede csak a látással foglalkozik. A látás alkalmával az egy végzi a munka nagy részét, roppant összetett folyamatról van itt is szó. Pl. értelmeznünk is kell azt, amit látunk. Ugyan ezt is természetesnek vesszük, de agyunk óriási munkát végez miközben szemléljük a világot. Gondoljunk azokra a repülő gépekre, melyeket a pilóta úgy vezet, hogy a műszerek helyett inkább a tájat nézi és „saját computerét” használja közben. Pl. saját maga tudja megbecsülni a süllyedési sebességet. Az agy egymástól függetlenül dolgozza fel a pillanatnyi információkat amiket látunk. Ezért van az, hogy ha valakinek megsérül az agyának egy bizonyos része, akkor nem látja a színeket, de a többi funkció a látás tekintetében működőképes marad.

Mi köze az ujjaknak az agyhoz?

A gumi abroncsokhoz hasonló kiemelkedő léceket, bemélyed barázdákat találunk bőrünkön az ujjainknál, mely jobb markolást tesz lehetővé, főleg nedves időben. Ha igaz az, hogy pár millió éve felegyenesedtünk és a lábunkra álltunk a törzsfejlődés során, akkor ennek köszönhető, hogy az agyunk újabb kihívásnak köszönhetően tovább fejlődött. Ez is azt bizonyítja, hogy a kihívás képes fejleszteni minket, avagy teher alatt nő a pálma.
A homloklebenynél van a hosszú távú memória területe. A rövid távú memóriában lévő ismeret ismétléssel kerülhet át a hosszú távú memóriába, de van más lehetőség is. Erről és, hogy mit tegyünk akkor, ha valami éppen nem jut az eszünkbe már írtam cikket korábban. Hogyan idézhető fel az emlékezetünkből, ha valami nem jut eszünkbe? Hogyan működik a memória és a felejtés? A jobb és bal agyfélteke kapcsánpedig  (pl. miben különbözik a nők és a férfiak esetében ez a működés) itt beszéltem egy tv interjúban, mely a linkre kattintva a cikk végén megtekinthető.  Itt pedig lemérheti a kedves olvasó egy játékkal, hogy a jobb vagy a bal agyféltekét használja-e.

Nemzetközi elmeverseny: a legnagyobb memóriával rendelkező ember agya mire képes és mit használ pontosan?

Átlagban 1 milli különféle témát tudunk tárolni agyunkban. Egy nemzetközi elmeversenyen a legjobbak mérhetik össze tudásukat, akik különböző foglalkozásúak. A győztes: 40 másodperc alatt kell végig néznie egy csomag kártyát, amit 3 percig memorizálhat. Nekik nincs fotografikus emlékezetük (ezt azt jelenti, hogy a jobb agyféltekénket használjuk és lefényképezzük a dolgokat, lásd villámolvasás). A győztes elmondása szerint egy 100 tagú számot úgy jegyez meg, hogy 2 számjegyenként jegyzi meg az egész számsort és memóriafogast használ, lásd agykontroll technika. Eseményként ugyanis könnyebb megjegyezni, mint semmitmondó számokként. Ezzel a technikával minden számhoz társítunk valamit és a számsor egy történetté áll össze.

További érdekesség, hogy a csimpánzoknál minél szélesebb csoportok alakulnak ki, annál nagyobb lesz az agy teljesítménye. A társas kapcsolatok tehát ezen is segítenek.
Az agyamban közben további gondolatok cikáznak:), pl. egy érdekes kísérlet jutott eszembe. Mikor a két agyféltekét elválasztatták egymástól, akkor olyan volt, mintha az elme megduplázódott volna és a két kéz ellentétesen kezdett el mozogni. Pl. ki akart venni a szekrényből egy ruhát az illető, az egyik keze nyúlt is érte, de a másik ellenőrizte a mozgást.

Az emberi agy legnagyobb csodája, mely felemelhet minket

És akkor most nézzük meg mi a hab a torta tetején az agyunk működése kapcsán. A legfontosabb képességünk: tisztában vagyunk érzéseinknek, gondolatainknak, ezért nem más, mint a tudat felelős. Ha ez nem lenne, akkor csak robotként bukdácsolnánk. Bár van egy pszichológiai iskola, megközelítés, mely abból indul ki, hogy úgy működünk, mint a robotok és minden cselekedetünk kiszámítható előre. Ebben nagyon sok igazság van. Ám ezen kívül van lehetőségünk tudatosítani sok mindent, mely valódi felemelkedést hozhat létre életünkben. Ha a meditációnak köszönhetően kivirágzik a tudat, akkor kiszámítható robotok helyett, bölcs, örömteli, kiegyensúlyozott, intuícióval rendelkező lényekké válunk. Ráérzünk a dolgokra és a másik emberre, mint egy tudatos szamuráj.

Tévhitek az agyunk kapcsán

Einstein szerint az agyunk 5-6 %-át használjuk ki csupán. Az való igaz, hogy van olyan terület amit nem ismerünk még pl. a humor, mely agyi területhez köthető, de ez nem jelenti azt, hogy nem használjuk. Ezt a jelenséget inkább Freud segítségével úgy közelíteném meg, hogy kielemezném, hogy vajon a tudatunknak hány %-át használjuk ki. Erről itt írtam, ahol fantasztikus távlatokat találhatunk és leírtam azt is, hogyan tapasztalható mindez meg. Hozzávetőlegesen 10 %-ban használjuk ki lehetőségeinket a problémamegoldás és boldogság terén.

További érdekesség, hogy minél több gyakorlata van az agynak a problémamegoldásban, annál kevesebb energiára és idegellátásra van szüksége. Gondoljunk a sportoló nyugalmi pulzusára, mely alacsonyabb, azzal szemben aki nem sportol. Az okos emberek gondolkodása hatásosabb és takarékosabb. Tehát csak okosan.:)