Természeti csoda: megnyílik a tenger minden évben kétszer (Mózes Fesztivál) – Modo, Jindo Szigete, élet és tudomány

Mikor fog a tudomány és a hit barátságban élni egymással, más-más aspektusból szemlélve a valóságot? – Albert Einstein, élet és tudomány és a pszichés meggyőződések ereje

Ha az egyik ember a saját szemszögéből néz valamire, én pedig egy másikból, más-más aspektusból látva a valóságot, akkor ugye nem kell torzsalkodásba kezdenünk, hogy egymásra erőltessük véleményünket? Sőt, akár meg is oszthatjuk egymással, segítve egymásnak az általunk tapasztaltakat – Mózes Fesztivál, Jindo, sziget, Modo, Einstein, élet és tudomány, természeti csoda.

A tudomány sokszor a múltból indul ki, alapul véve a régi meglátásokat. Pedig elképzelhető, hogy hibás meglátásokat implementáltunk a tudományos okfejtésünk alkalmával objektívnak gondolva azokat és ráadásul a folyamatos változás miatt is lemaradhatunk a valóságról. Hiszen fontos, hogy azt folyamatosan, szkeptikusan megkérdőjelezzük. Olyan ez, mintha valakit lehülyéznénk, amiért azt mondaná, hogy ma péntek van. Hiszen tegnap azt mondta csütörtök van. Nem lehet benne megbízni… Más szavakkal: A tudomány fejlesztése a cél vagy az eredeti cél, a valóság felfedezése?

Mi először a tudományokban hiszünk, mert valamilyen szinten az iskolában a logikus formális oktatás kapcsán ezzel kerülünk kapcsoltba. És a gyermek mindent elhisz jót és rosszat egyaránt. Ezzel azonosulva beépítjük a hitrendszerünkbe, identitásunkba. Ez pszichológia. Régen pl. azt mondta a tudomány, hogy lapos a Föld, most azt mondja, hogy gömbölyű. De ez a mi részünkről hit (elhisszük a tudósok okfejtését) vagy a mi tapasztalatunk? És félreértés ne essék a tudomány véleményem szerint fantasztikus dolog, de nem minden.

A valóság foglalja magába a tudományt és nem fordítva

Az emberi test és természet tanulmányozásánál írtam erről, hogy rengeteg misztérium van a világban. Ha nem félünk tőle, akkor ezeket csodának tartjuk. Ha félünk, akkor elkezdjük boncolgatni, tisztelet a kivételnek. Pl. mikor az emberi agy csodájáról írtam a tudatra nem találtunk magyarázatot. Hívhatjuk ezt léleknek? Én igazat adok Einsteinnek, aki nagyszerű ember lehetett. Vagy csodának fogunk fel mindent, vagy szétboncolva meghal a valóság könnyed lüktetése a kezünkben.

Mint egy bűvészmutatványnál. Csalódottak leszünk, ha meglátjuk a trükköt, mely (mikor még nem ismertük ezt) örömöt okozott nekünk. Az a lényeg, hogy megismerjük a trükköt, vagy, az, hogy örömöt okozzon nekünk ez a fajta csoda. Mert sok mindenre van magyarázat. Most is bemutatok egyet és közben titkon remélem, hogy a kedves olvasó rájön arra, melyre sok klassz vallás is utal, hogy az élet végtelen és nem lehet élve felboncolni, kalitkába zárni azt. Még akkor sem, ha emiatt félünk, hogy elveszítjük a sok tudást, melyet készen átvettünk másoktól. Sőt, ekkor ismerjük meg valódi önmagunkat, a végtelen világ részeként. Hiszen, aki azt hiszi tud, az valójában nem tud semmit és minél többet tudunk, annál jobban rádöbbenünk, hogy milyen keveset tudunk valójában.

Természeti csoda: rendszeresen megnyílik a tenger Mózes módra? – Jindo és Modo szigete

Állítólag a Koreai-félsziget déli részén található Jindo szigetnél évente két alkalommal megismétlődő csodának lehetünk szemtanúi. Jindo szigete összekapcsolódik, nem egészen egy óráig a tőle 2,8 km-re található Modo szigettel. Hozzávetőlegesen negyven méteres sávban nyílik szét a víz. Ezt a fesztivált Mózes csodájának hívják és százezrek vesznek részt rajta.

Jindo és Modo szigete