A fenyegetés erőt kölcsönöz szavainknak vagy sem? – sikeres, meggyőző, verbális kommunikáció

Mik a sikeres, meggyőző, verbális kommunikáció legfontosabb lépései? Mi az a legfontosabb tényező, amire figyelnünk kell, mely már minimum fél sikert biztosít számunkra?

Forrás: Morgan Deutsch és Krauss Robert

.
Sikeres kommunikáció

Ahogy Buda Béla oly találóan fogalmazott képtelenek vagyunk kommunikáció nélkül létezni. Nemcsak verbálisan, non-verbálisan és a kisugárzásunkkal is akarva vagy akaratlanul befolyásoljuk a másikat. De vajon hogyan tehetjük ezt meg a lehető legeredményesebben úgy, hogy közben a másik félre is megfelelő módon odafigyeljünk? A legfontosabb, hogy őrizzük meg hidegvérünket. Mert a félelem, harag, türelmetlenség, bosszúvágy rossz tanácsadó. Így már fél sikert elkönyvelhetjük. Ehhez azonban önismeretre van szükség, hogy ne akarjuk a véleményünket rá erőltetni a másikre, igaz? Nem azonosulva saját álláspontunkkal megfelelő távolságot tartva. A másik véleményére vagyunk kíváncsiak, vagy sajátunkat szeretnénk visszahallani más szavakkal a másik féltől? Mivel mindenki egy más világ, így képtelenség mindenben egyetérteni. Ezért színes a világ. Mi a megoldás? Talán az, hogy alázattal és megértéssel forduljunk a másik felé és gyakoroljuk ezt a készségünket. Hiszen az elmélet könnyű, már csak át kell ültetni a gyakorlatba, melyet folyamatosan gyakorolhatunk.

 A pszichológia, illetve pszichológusok szerint

Morgan Deutsch és Krauss Robert  nevéhez fűződik a kísérlet, mely során egy képzeletbeli céget kellett teherfuvarozással képviselni. A cél az volt nagy vonalakban, hogy minél nagyobb profitot tudjanak kitermelni, mely kapcsán a gyorsaság nagy szolgálatot tett. De természetesen voltak konkurensek is. Hasonlóan modellezve a mindennapi élethez volt lehetőség a fenyegetésre is. Azonban a fenyegetés fenyegetést szült és megbosszulta önmagát. Így, aki a fenyegetéssel élt vagy viszonozta azt, az kudarcot könyvelhetett el. Maga a megfelelő kommunikáció minden esetben enyhítette a feszültséget (kivéve fenyegetettség esetén a fenyegetés hatásait), de a legnagyobb eredményt az szülte, ha segítettek egymásnak a versenyzők. Ebben az esetben kommunikáció nélkül is hatalmas volt a profit a többi helyzethez képest.  Ebből is láthatjuk, hogy közös érdek az, hogy ahelyett, hogy azt keressük, hogy hogyan tudunk bosszút állni, vagy megakadályozni más sikerét, helyette inkább segítenünk kell egymást, felemelni mindenkit és így hozhatunk létre egy új világot. Aki pedig bántja a másikat mindeközben haragot fog megélni, mely rá egész biztosan negatív hatással lesz. Hiszen, aki másnak vermet ás, maga esik bele.