Szemelvények a kínai gyógyászatból

Forrás: prof. dr. Pálos István, A hagyományos kínai orvoslás

 

Ha valamiből túl sok van, akkor szedálni, ha pedig valamiből túl kevés van tonizálni kell. Hiszen a túl sok orvosság is lehet méreg… Így jön létre a harmónia testi, lelki szinten a kínai gyógyászatba. Az alapokról, érdekességekről már sokat írtam, ezt kiegészítve említek most meg néhány haladó szintű lényeges momentumot.

A hagyományos (ősi) kínai orvoslás (HKO) alapjai: jin és jang jelentése

Természetes gyógymód, mely 100 féle betegséget gyógyít és előz meg

Nyelvdiagnosztika alapján következtetni lehet a szerveink állapotára

 

Az akupunktúra, akupresszúra érdekességei

A vegetatív idegrendszer az endokrin (belső elválasztású) mirigyekkel áll kapcsolatban. Így az akupunktúrás / akupresszúrás pontok ingerlése a vegetatív idegrendszerre hat, ahogyan a meditáció is jó hatással van erre. De fontos az összefüggésekre is figyelnünk.

Ha pl. a Májat tonizáljuk, az a Lép-et csillapítja és, ha a Lép-et csillapítjuk, az a Májat tonizálja.

A pulzus diagnózis 79 %-os pontosságú volt prof. Pálos szerint, de tudjuk, hogy a röntgen kb. 60-70 %-os, hiszen nincs tökéletes megoldás, ezért van szükség több szakorvosi vizsgálatra egyszerre, hogy teljes képet kapjunk.

 

A betegségek okai a kínai orvoslásban

A betegségek kialakulásáról a kínai medicina felfogásában már írtam. Különféle sérülések, élősködök is kialakíthatnak természetesen betegségeket. De leggyakoribb a természeti tényezők hatása. Vegyük pl. a tavaszi időszakot, amikor a szél (Máj, azaz Fa fázishoz tartozik) a rossz hőszabályozásnak köszönhetően náthát, köhögést, orrdugulást okozhat, vagy fejfájást. Ha ez tovább „mélyül” jönnek az ízületi bántalmak, vagy a hasmenés.

De ezen kívül a „tartós nézés” a „vérnek” árt, ahogyan a tartós állás a csontnak. A hosszú járás pedig az izomzatot terheli meg „Szu ven” tanítása szerint.
A túlzott agyalás, „beképzelés” a Lép-et támadja meg, melynek a yang szerve a Gyomor… A pszichoszomatikában is fontos, hogy „megemésszük” a dolgokat.

 

Diagnózis felállítása a keleti medicinában

A betegség yin vagy yang? Külső, vagy belső? Többlet vagy hiány? Hideg vagy meleg? Hipo- vagy hiper funkcióra utal (alacsony vagy túlműködés)? Látás, hallás, kikérdezés, nyelv- és pulzusdiagnózis stb. alapján mindez megállapítható.

Pl. yin (belső) betegség: hideg test, fejfájás, izzadás hiánya, ízületek fájdalma, lepedékes nyelv, ernyedten fekszik, nem akar senkit sem látni, szótlan, meleget kíván, késlekedő és mély pulzus

Yang (külső) betegség: meleg, kórosan fokozott működés, élénk, nem akar feküdni, lélegzete darabos, mindig szomjas, érverése szapora

Külső, hideg betegség: felületi hideg, fejfájás, izzadás hiánya, lepedékes nyelv

Külső, meleg betegség: izzad, szomjúság, szapora érverés

Belső, hideg betegség: lepedékes, nedves nyelv, szomjúság hiánya, hasmenés

Belső meleg betegség: piros nyelv sárga lepedékkel, szomjúság, bágyadtság

De a tünetek egyszerre is jelentkezhetnek pl. felületi meleg és belső hideg, lásd fejfájás lázzal hidegrázással együtt. A hideg kórképekre (yin) yangra (meleg) van szükség és fordítva. Ahogyan a hiánynál többletre, a többletnél hiányra…

 

A látás, mint vizsgálat a kínai gyógyászatban

Az arc-, bőrszín, száj, orr, nyelv, szem, fog stb. megtekintése alapján sok információ leolvasható testünkről.

 

Nyelv, lepedék vizsgálata a kínai medicinában

Általában vörös, kék, lilás, zöldes, sárga, szürke vagy fekete színezetű a nyelv, mely szintén fontos információval bír. Az 5 fázisnak megfelelően következtetni lehet az egyes szervek állapotára ez alapján is. Ezen kívül a nyelv formája, lepedéke, nedvesség tartalma, szervzóna stb. alapján is megvizsgáljuk a páciens nyelvét.

 

Hallgatózás, szaglás, mint vizsgálati eljárás

Légzés hangja, a páciens szaga, vizelete, ürüléke stb. alapján szintén megállapítható sok minden.

 

Kikérdezés

Szokási, étvágya, széklete, közérzete, a betegség kialakulása, illetve amit a páciens tud a problémájáról.

 

Pulzusdiagnózis

Utolsó feltétele a diagnózis felállításának. Gyenge működés esetén erősítők, izzasztók, hánytatók stb. alkalmazása, melyet kiegészít a gyógymasszázs, akupunktúra, köpölyözés, légzés gyógymódjai (krónikus betegségekre).

Prevenció (megelőzés): kínai diéta, masszázs, gyógytorna, napfürdő (helioterápia), hőforrás vízének alkalmazása (lásd alternatív fizioterápiás eljárások), és az időjáráshoz való alkalmazkodás szabályainak ismertetéséből áll.