Az alvás és a halál ikertestvérek: kapuk amiken túl az üdvösség vár minket – jógi, jógini, trátak, légzésgyakorlatok

A boldogság vár ránk a halálon túl – jógik és jóginik bölcsessége

Érdekes, hogy szinte mindig rendelkezünk evilági tervvel, de általában spirituális tervünk nincsen… A Védák a tudatlanságot avidjának hívják és úgy gondolják, hogy a gyenge elme (lásd diszfunkcionális elmeműködés) torzít, nem látjuk vele a valóságot. Gondoljunk arra, hogy gyenge szemmel is elmosódva látjuk a dolgokat. Ők a mélyalvást és a halált ikertestvérnek tartják. Ha az egyiket megértjük, akkor a másikat is. Könnyebb az alvással kezdeni.:) Erre vannak technikák, melyek a tudatos álmodásról szólnak – jógi, jógini, trátak, boldogság, légzésgyakorlat, meditáció, mantrák.

Miért hasonló az alvás a halálhoz? Mert, ha valaki 100 évig él, akkor minimum 25-30 évet alvással tölt el mindebből. Ha ezt nem nap, mint nap tenné meg, hanem egyszerre aludna ennyit, akkor az könnyebben tűnne olyannak, mint maga a halál. Csak alszik 25-30 éven keresztül.

És amikor delta tudatállapotban vagyunk (lásd prádnya, azaz mély alvás), akkor képesek vagyunk akár egy fél órás előadást is visszamondani szóról szóra, még akkor is, ha hindiül hallottuk és mi nem beszéljük ezt a nyelvet. Erről Swami Rama jógi tett tanúbizonyságot, amikor tudósok laboratóriumban vizsgálták őt. Ilyenkor a világ tárgyaival nem kapcsolódunk, – ebben az állapotban -, de az elme minden tartalomtól mentes. Így a jógi kiüríti az elméjét és visszavonja a világ tárgyaitól, az alvás állapotaiból, az álom állapotából és ébrenléti állapotból a tudatát, lásd prátyahára.

Az upanisadok szerint az alvás állapota a kapu, mely a valódi tudásra nyílik. Az alvás az ánandamaja, azaz üdvösséggel teli „illúzió” állapota. Át kell rajta tudatosan mennünk. Erről szól a jóga nidra (jóga alvás) is, ami magában rejt egy mély meditációt és asztrális utazást is a legvégén – vallják a jógik, jóginik (női jógik).

A meditáció és ima jelentősége

A meditációnak köszönhetően a vegetatív idegrendszeren belül a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer is megpihen.
Swami Rama szerinte azért alszunk, mert 22, vagy 24 óra van és ki kell pihennünk magunkat, de ez hipnotikus alvás, ami nem egészséges. Ő, Gandhihoz hasonlóan 2,5 órát aludt (pontosabban jóga nidrázott) minden nap. A bölcsek szerint létezik egy turíja állapot, amit megelőz egy úgynevezett szampradnyáta samadhi, mikor egyetlen gondolat van még, ami a tudat középpontjára irányul. Még létezik ÉN és legfelsőbb. Mikor ez eggyé olvad, megjelenik a turíja állapota. És ez mindenki számára elérhető, mert minden szent irat arra utal, hogy Isten mindenhol ott van, bennünk is. Jézus meggyőződése túlmutatott a kereszthalál fájdalmán. Mi 5 percig sem bírtuk volna ki és utána elnézést kértünk volna és lemásztunk volna a fáról valószínűleg, mondja Swami Rama… De kitartónak kell lennünk, ha komolyak a szándékaink.
Jézus mondta is, hogy ha mustármagnyi hitünk lenne, hegyeket tudnánk megmozgatni. És tényleg érdekes, hogy miért imádkozunk újra és újra, mintha nem hallották volna meg szavainkat? Egyébként imádkozásnál a két kéz általában összeér, ami a keleti kultúra szerint dzsíva és Brahman találkozása. A lélek találkozása Istennel.

És, ha meditálunk akkor sem elég a futó bepillantás, egyhegyűvé kell tennünk az elménket és befelé fordítani az érzékszervek visszavonásával, ahogy a jóga egyik útjában le van írva.

A medikus szó a meditáció szógyöke. Azt jelenti: figyelmet fordítani valami felé, felügyelni. De mi mégis figyelmetlenek vagyunk, csak rohanunk ide-oda. Megbotlunk a saját lakásunkban, ahol 20 éve élünk… A múltkor sétám során valaki megijedt mikor mellette elsétáltam, el volt merülve gondolataiban, nem volt jelen. Ekkora luxust a természetben élő állatok sosem engednének meg maguknak. Tele van az erdő állatokkal, mégis mindig üresnek tűnik, igaz? Ilyen otrombák vagyunk e finom lényekhez képest.

Egy olyan ülőhelyzetet kell választanunk a meditáláshoz, ami szthira és szukha (szilárd és kényelmes). És nem szabad a tudatunk középpontjából az érzékszervek felé szétszórnunk az energiáinkat. De mi általában a normál (béta) tudatállapotot fejlesztjük. Miért nem megyünk befelé tudatosan? Olyan, mintha megállnánk a bolt kirakata előtt. És azon fáradoznánk, hogy minél tisztább legyen a kirakat üvege. Mi lenne, ha inkább bemennénk az üzletbe?

Létezik egy unmaní avaszthára állapot, ami az ébrenlét és álmodás között van. Ez egy üres járat, mert nem emlékszünk rá és könnyen elvihet minket. Ezen is túl kell haladnunk.

Trátak gyakorlat

Az elme egyhegyűvé tételéhez, ha valamit megfigyelünk, akkor trátak gyakorlatot hajtunk végre. Figyeljük pl. a gyertyalángot, ami nem mozog. Minden mást kizárunk az elménkből. Aztán csukott szemmel is látjuk azt. Aztán már gyertyára sincs szükségünk… Ez előhozza a tudattalan impressziókat, szóval előbb tájékozódjunk szakembernél mielőtt elkezdünk gyakorolni saját felelősségre. Nehogy fordítva süljön el a mutatvány. Ezután egyébként, ha valakire ránézünk egyfajta elektromosságot fogunk továbbítani a jógik, jóginik szerint. Valójában a szankalpa saktit, az akaraterőnket kell megszilárdítanunk. És a jógik tudatosan úgy zárják le a meditációt, hogy emlékeznek arra, hogy semmi sem a miénk. Erre utal a namaha mantra. A mantra számukra az Úr neve és elég a nevében bízni.

Mantrák és légzésgyakorlatok

A jógik, jóginik azt vallják, hogy ha valamit túlzásba viszünk, akkor abban fogunk meghalni, pl. úszás, írás, vagy a meditáció és a samadhi állapota. Csak egy valamin tartják a fókuszt (egyhegyűvé téve az elmét) és egyre közelebb kerülnek hozzá. Mikor Szent Terézt arról kérdezték hisze-e a gonoszban ő ezt mondta: „Nincs rá időm, mivel állandóan imádkozom, nincs időm a gonoszra vagy az ördögre gondolni.„

A légző gyakorlatokat nagyon komolyan kell vennünk, mert komolyabban meg is betegedhetünk, ha rosszul használjuk, sőt meg is halhatunk általa. A lassú és mély légzés nagyon egészséges. De a jóga légzés lényege, hogy elkülönítjük a hasi, tüdő és kulcscsonti légzést egymástól. És nem szabad a légzést mantrával együtt használni, kivéve talán a óm és a Szó-ham, Ram mantrákat. De előtte szakemberrel tárgyaljunk róla mielőtt elkezdjük ezeket saját felelősségre használni – újra hangsúlyozom. Más különben szaggatott lehet és kapkodó a légzésünk. Megzavarhatja a tüdő és a jobb oldali vagus ideg mozgását és így nem lesz megfelelő az együttműködés az agy és a szív között. És mantrázás előtt a légzést le kell nyugtatnunk.