Szenvedést tapasztalunk, vagy szenvedésnek éljük meg a tapasztalatainkat? – a szabadság érzés tudatosság, éberség, és a létezés értelme

Angol verzió: You are not experiencing suffering, you are suffering your experiencing – freedom emotional technique, awareness, beingness meaning

A bölcs eggyé válik a természetes áramlással – a szabadság érzés technikái

Nem kell megértenünk. Ez a jelenlét kegyelme. A mi természetünk… És ez nem elérhető “valamikor”, hanem ez mindig létezik. Az összes tanács egy feladatot rak elénk, mielőtt hozzá kezdtünk volna az önvizsgálathoz – a szabadság érzés technikái, tudatosság, éberség, a létezés értelme

A bölcs eggyé válik a természetes áramlással. Ő nem azonosul semmilyen tárggyal sem, érzelemmel, gondolattal sem, vagy személlyel. Természetes módon szabad marad. De az elme összezavarodik és nem értjük a dolgot. Ez természetes. Ám ez egyszerűbb az egyszerűbbnél. A sok, elme által felkapott koncepció megfullasztja a spontaneitást. Mondja meg a kedves olvasó, hogy az elme hogyan tud megtalálni vagy elérni valamit, ami nem egy tárgy? Tudniillik minden jelenség tárgyként jelenik meg.

Hol történik a megtapasztalás nélkülünk, anélkül az egy alany nélkül, aki megtapasztalná mindezt? Sajnos az emberek általában a saját kivetítéseik teljesítésének lehetőségeit keresik, mert az elme csak azt színleli, hogy a szabadságot akarja. A szabadság megöli a feltételesen létező elmét. A szabadságért mindent hátra kell hagynunk meztelenül hagyva önmagunkat az összes kondíciónkkal, kivetítéseinkkel együtt és meztelenül kell maradnunk… mikor elkezdjük keresni a szabadságot, akkor nemcsak önmagunkon segítünk, hanem automatikusan a többi élőlényen is. Meg kell találnunk mi az esszenciánk, melyet önmagunknak nevezünk. És ezt önmagunkként megerősítve és mélyen tudva kell felismernünk önmagunkban.

A világ visszatükrözi számunkra, hogy milyennek gondoljuk önmagunkat – a létezés értelme

Mindenkinek van néha tapasztalata a békét vagy mást illetően, de ez soha nem marad meg véglegesen. Rengeteg energiát teszünk a folyamatba, hogy megtarthassuk a pozitív gondolkodást, megismerhessük személyiségünket… Ez rengeteg munka. És, ha csak egy rövid időre pihenünk… Újra kezdhetjük. De képesek vagyunk megtalálni azt a valakit, aki újra és újra elölről kezdi ezt? Nem látjuk olyannak a világot, amilyen. Olyannak látjuk a világot, amilyennek a kondíciónk megengedi, hogy felfoghassuk azt. Azt látjuk, ami felé az elképzeléseink és figyelmünk irányít minket. Ez azt jelenti, hogy a világ, ahogyan látjuk, visszatükrözi azt, ahogyan önmagunkról gondolkodunk.

Úgy vagyunk tökéletesek, ahogyan létezünk

Felülmúlva az összes lehetőséget és koncepciót… megtaláljuk a valódi, természetes természetünket… Ezzel a békével, az elme semmit sem tud kezdeni, és nem tud róla semmit, mert nem lehet hozzáadni, sem elvenni tőle. Ez úgy tökéletes, ahogyan létezik. Képesek vagyunk a világ súlyát a fejünkön hordozni, vagy táncolni…

Az akaratnélküliség a jelenlét maga, mely egyszerűen felfedezi az egész lényünket, melyet az elme próbál elkerülni. Azok vagyunk, akik vagyunk… Meg kell figyelnünk a gondolatainkat, ahogyan értelmet tapaszt hozzánk, hogy még valamit csinálnunk, tennünk kell. Miért fogadjuk el az eféle gondolatokat? Állítsuk meg az ilyen kreálmányokat vagy azokat, melyek énképeket tartanak fel rólunk. Mikor a személyes “én” felolvad, az “Én” érzete marad hátra. Az “Én” személytelen jelentésű. Nem kell semmit sem keresnünk azon keresztül, melyről azt gondoljuk tudjuk micsoda. De a tanulmányaink nem fogják ezt támogatni… Hagyjunk mindent hátra és maradjunk egyedül. Minden csak gondolat, de a gondolat nem létezhet nélkülünk. Mi vagyunk a tanúi…

Ami észlelhető, az változékony – tudatosság, éberség

Minden más el fog hagyni minket, de rendelkezünk egy nagy lehetőséggel, hogy felfedezzük a létezésünk igazságát. Felismerjük, hogy bármi, ami érzékelhető, az mind változékony, előttünk bukkan fel és jön majd tova tűnik. De az, aki megfigyeli ezt, az micsoda pontosan? Ez nem egy mentális kérdés… Nem vagyunk érintettek az elme vagy test aktivitása által. A tudatosság nem egy érzés, az felülmúlja a jó és rossz érzéseket. A tudatosságnak nincs helye, nincs különbség ha Indiában vagyunk vagy bármelyik más helyen a világban. Egyek vagyunk a tudatossággal…

A szabályok, melyeket az életben játszunk, természetesen és spontánul zajlik. Megértjük, hogy minden ami jön s megy a része a “csomagunknak”. Távolítsunk el minden kételyt és aztán saját szabadságunk nagykövetei leszünk.