A boldogság, az örök üdvösség és öröm elérésének útja – keleti, upanisadok, vallások összehasonlítása 2/2. rész

Forrás: Szvámí Ráma, Szent Utazás – Értelmesen élni, méltósággal meghalni

1. oldal: örök üdvösség, boldogság, öröm és az upanisadok, keleti vallások összehasonlítása

Ahogy haladunk az úton – boldogság, üdvösség és öröm elérésének útja

A dharma egyik jelentése, hogy ahogy kitisztul a kép egyre jobban azt adjuk, amit mi is kapni szeretnénk. És nemcsak akkor, ha mások látják, hanem mindig. Mert hiszünk az Isteni gondviselésben. Ez a nem ártás, és a harmónia (a közösséggel) való együttműködés kiműveltségét jelenti. Nem ártunk másnak, sőt…

Olyan munkát végzünk, mely gazdagítja a világot és óvjuk a környezetet, a másik embert, mert egyre jobban feloldódik az elkülönülés érzése. Így elfogynak az ellenségek, hiszen egy csónakban evezünk. Mi értelme rosszban lenni a szomszédunkkal? Milyen kellemes és felemelő, mikor bennünk és körülöttünk is béke van. Mikor segítünk olyan, mintha önmagunknak segítenénk. Jó érzéssel is tölt el, de már ez sem számít. Nem ezért tesszük meg. Teréz anya folyamatosan az áldásban volt miközben hihetetlenül sok emberen segített egy emberként. Ezt hívhatjuk karma-jógának is, ami az önzetlen cselekvés jógája.

Az elme mélyebb értelmezései a keleti és egyéb vallások összefüggéseiben

A keleti filozófia szerint az elme egy belső eszköz (Antahkarana), mely vagy az ellenségünk (lásd pl. kényszeres gondolkodás), vagy a barátunk, ha megtanuljuk kezelni és nem ő kezel minket. Itt lehet megemlíteni az agykontrollt is.

A keleti filozófia szerint az elme négy fő képesség mentén működik:

– Fantomén, az ego (ahamkara), mely az ,,én”, ,,engem”, ,,enyém” szavakat használja.
– Magasabb rendű elme (buddhi): ez az intellektusunk, ez hajtja végre a megkülönböztetést. Megismer, dönt és ítélkezik.
– Alsóbbrendű elme (manasz): előállítja és feldolgozza az adatokat.
– Emlékek tárolása pedig a (csitta).

Fontos, hogy ezek közül a buddhi (intellektusunk) irányítson, különben elképzelhető, hogy a ahamkara (fantomén) mindent magának akar tudni és túlzott birtoklásba megy át, akár erőszak árán is. Ha pl. a manasz (alsóbbrendű elme) veszi át az uralmat, akkor teret adhat mindennek és a csittából (emlékek tárháza) is túl sok régi emlék, sérelem, fájdalom jöhet a tudattalanból a tudatos énünkbe, mellyel könnyen azonosulva ismét a problémák kellős közepén vagyunk. Fontos, hogy megismerjük az elme szerszámát és megtanuljuk kezelni azt. Pál apostol is ennek edzésére utalt: ,,És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata.”

Az érzelmek kezelése az ősi keleti és egyéb vallások alapján

Az alapösztönök határozzák meg az érzelmeinket. Négy alapvető késztetésünk az:
– étel
– alvás
– szex
– önfenntartás ösztöne.

Az elme segítségével tudunk ezen uralkodni, hogy ne az állatokhoz hasonlítsunk. Ez a felemelkedésünk (ha rosszul csináljuk elsüllyedésünk) lehetősége. Fontos továbbá, hogy egyensúly legyen e négy minőség között a keleti vallások szerint. Különben a félelem, a fóbia, a rossz szokások megrontják életünket. És ez a csittába kerül természetesen.

Vallások összehasonlítása – upanisadok, Biblia

Az igazság egyetemes ez a lényeg, nem az, hogy milyen nyelven vagy gondolatmenet alapján próbáljuk megfogalmazni azt. Nagyon sok egyezés van a vallások között. A Bhagavad-gíta és a Upanisad is párbeszédeket tartalmaz.

Nacsikéta története a Kathópanisadban azzal kezdődik, hogy Vádzsasravasz minden vagyonát szét kell osztania a látók és brahminok között. Ez nagy kihívás, és csak aki minden mulandó dolgot fel tud adni, az részesülhet a Brahman tudásában. Az ismerheti meg a valóságot.

Ez hasonló ahhoz, mikor Jézus találkozik a gazdag, fiatal uralkodóval, aki arról érdeklődik, hogy mit kell tennie annak, aki el akarja érni az örök életet. A gazdag ember azt mondja, hogy minden parancsolatot betartott, de nem tudja ehhez mit kell tennie. Jézus azt mondja, hogy adja mindenét a szegényeknek és kövesse őt. A gazdag ember túlságosan kötődött ezekhez és nem tudta megtenni ezt, helyette nehéz szívvel távozott.

,,Az ember kifelé néz, és nem látja meg, ami belül van.” Mondják az upanisadok. A test vágyait követjük a halhatatlanság helyett. Ezt hasonlóképpen fogalmazta meg Pál apostol: ,,Minden értetek van. Használjátok bölcsen! Az élet rövid.” ,,… ha a mi külső emberünk megromol is, a belső mindazonáltal napról-napra újul. …mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók.”

Az upanisadok azt mondják, hogy az Önvaló belül a szívünkben elbújt. A Bibliából pedig kiderül számunkra, hogy Isten a saját képmására teremtett minket. Ez is ugyanazt az igazságot írja le számunkra.

Az upanisadokban Nacsikéta Jamanak mindent felajánl a Mindenségért cserébe. És Jézus is meg volt kísértve 40 napig a sivatagban. Mind a kettőnek le kellett mondani minden vágyáról, illetve mindenéről.

A megoldás – az ősi keleti vagy más vallások, upanisadok megmutatják az utat és kiegészítik tudásunkat

Tehát amolyan összefoglalóként a legfontosabb feladat, hogy mindezt megértsük és utána hozzákezdjünk az elme megfegyelmezéséhez. Ebben segítenek a meditációk, imák vagy az olyan komplex rendszerek, mint a jóga. Ha megfigyeljük az elmét (lásd a megoldást itt: depresszió ellenszere) és befelé fordítjuk, barátként lecsendesedik és meglátjuk, sőt beleolvadunk a mögötte lévő hatalmas, végtelen birodalmba. Így tisztává és nyugodttá változik az elménk. A csitta nem dobja ki a régi emlékeket, mely nem láncol minket újabb vágyakhoz. Kitisztul a kép és feltűnik a színen az örök üdvösség, boldogság, öröm, mely állandósul.