A távol-kelet világvallásairól: buddhizmus, hinduizmus (brahmanizmus), kínai univerzizmus

Erről az izgalmas témáról már írtam korábban:

Mindenki Jézusnak, Buddhának született a Biblia és a Dharma szerint? Egy buddhista irányzat, melyben Isten is előtérbe kerül. A távol keleti és egyéb vallások egyesítéséről – dzsainizmus, szíkh vallás, hínajána, mahájána, vadzsrajána buddhizmus 

Buddhizmus

A buddhizmusról már szintén sokat írtam, mely a jó értelemben vett tétlenség, nyugalom megtestesítője lehet számunkra. Mikor nem idegesen mindig mást akarunk, mint, ami van, hanem látszólag passzívan hagyjuk, hogy a dolgok maguktól áramoljanak maguktól, velünk együtt…

A buddhizmus tanai, mely nem az eredendő bűnt, hanem jóságot keresi bennünk- buddhizmus alapjai, buddhizmus kialakulása, buddhizmus vallás

Egy ateista világvallásról és a balgáról, aki fejlettnek látja társadalmunkat – keleti vallások, buddhizmus, buddhista tanok

Hinduizmus (brahmanizmus)

Ennél a vallásnál fontos, hogy indiai születésű legyen az, aki belekerül ezáltal is a különféle kasztokba. A 20. században Magyarországon a Krishna tudatú hívők követték ezt a vallást bizonyos értelemben. Emellett fontos megemlíteni a különféle szanszkrit (egyik legősibb indoeurópai nyelv) szövegek éneklésének csodálatos erejét, ami szintén egyfajta meditációt jelent. Csoportban szoktuk ezeket énekelni, mely hihetetlen élményt nyújt mindenki számára. Csodálatos mikor felcsendül reggel a Guru Gíta és este a Shiva Mahimnah Stotram dallama Indiában, melyről már írtam korábban:

Ősi vallások (hinduizmus, buddhizmus, kereszténység) és a transzcendens pszichológia egyesítése – Bhagawad-gíta, Guru Gíta, Shiva Mahimnah Stotram, Biblia, Buddha tanításai

Egyébként a szanszkrit nyelv, ma is használatban van a hindu, dzsainista és buddhista hagyományokban.  És szoros szabályok közé szorított, ám választékos és művészi liturgikus nyelvként lelhető fel ebben a kultúrában. Költői nyelvként olyan Indiában, mint Európában a latin és az ógörög.

Kisebb alfajokról is beszélhetünk, mint a dzsainista, szíkh vagy a többféle buddhista irányzat megtestesítőiről: zen vagy tibeti buddhizmus.

 Kínai univerzizmus – a nyugati és a keleti felfogás egyesítése

A nyugati kultúrában az anyag segítségével lehet az anyagot megváltoztatni és már az ipari forradalomban nagy fejlődésen mentünk át. De kimaradt mindebből sok esetben a gyarapodásból a belső világ megismerése. És keletet nem szabadna lebecsülnünk, hiszen megelőzte nyugatot mind technikai (lásd pl. Japán), mind művészeti, mind a lelki fejlődés tekintetében. Kínában például szokványos, hogy összegyűlnek az emberek az utcákon tai chizni és a fa alatt meditálnak és emellett technikai értelemben is nagyon fejlettek. Természetesen nem tisztem, hogy valamit jobban kiemeljek, csupán azt gondolom a jó pap (legyen szó egyénről, vagy akár országokról) holtig tanul, hiszen ezért vagyunk itt.

Kínábna a taoizmus a tétlenség művészete, mely azt hirdeti, hogy ne törekedjünk a megismerésre és az indiai vágynélküliségből ered. Gondoljunk Lao-ce re a kínai bölcsre: ,,Ha keresed az utat, nem találod.” De, ha elcsendesedsz megtalálod, hiszen a meditációban eltűnik idővel a meditáló… Ahogy a Biblia mondja: „Csendesedj el, hogy megtudd én vagyok Isten”.

Az 5-6. században a csan-buddhizmus kolostori vallásként létezett Kínában. Teljes önfenntartás zajlott itt. Dolgos emberek voltak, akik komoly lelki életet is éltek. Innen ered a mondás, hogy „aki nem dolgozik, ne is egyék”. A kolostoron kívül is dolgoztak, tárgyakat pl. lampionokat, fáklyákat gyártottak ebben az időben. Szorgalmasan vagyont halmoztak fel, így elkezdték kirabolni őket. Ezért a szerzetesek létrehozták a kung fut, hogy megvédhessék magukat. Nagy tudású emberek voltak, ahogyan a zen kolostorok is egy időben átvették az oktatás szerepét. Ezen kívül a japán nagyon toleráns, a vallásokat illetően. Pl. külön szentély található a lakásokban, amiben megfér a meditáció és az imádkozás is.