Mi mind Jézusnak, Buddhának születettünk? – dzsainizmus, szíkh vallás, hínajána, mahájána, vadzsrajána

 Forrás: Dr. Sári László (kelet kutató)  előadásai nyomán és Kárpáty Ágnes
Buddhizmus Magyarországon

A buddhizmusról már írtam korábban: Egy ateista világvallásról és a balgáról, aki fejlettnek látja társadalmunkat – keleti vallások, buddhizmus, buddhista tanok

A zen, mint az örök nyugalom megtestesítője, mely mindent áthat. Dogen-zenji, és Bodhidharma zen buddhista mesterek bölcsessége – zazen, zen buddhizmus lényeg

“Öld meg a Buddhát!” A csodálatos, gyakorlatias, lényegre törő zen és jóga egyesítése – zen buddhizmus lényege, zen buddhista, buddhista könyvek, zen buddhizmus könyv I.

Senkinek nem szeretném megbántani a világnézetét, vallását, sőt… Csupán saját véleményemet, gondolataimat szeretném megosztani Önökkel és szeretném, ha együtt tágítanánk perspektívánkat, hiszen a nyitott ember nem abból indul ki, hogy már mindent tud, igaz? – távol keleti vallások, dzsainizmus, szíkh vallás, hínajána, mahájána, vadzsrajána buddhizmus.

Ismét találtam egy érdekes és mindenképpen bölcsnek mondható idézetet a Bibliában, mely nagyon közel áll hozzám:

Üdvözítő istenünk ,,azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság megismerésére.”

Biblia: 1 Tim 2:4

Ezek szerint nem feltétlen kell bűntudatot éreznünk, és egyéb negatív érzelmet megélnünk, csupán akit érdekel a belső világ felfedezése, az meg is fogja azt ismerni… Bárkiről is legyen szó. Hiszen bűnösökből, gyilkosokból szentek lettek, lásd pl. a csodálatos Szent Rita történetét, aki gyermekeit gyilkolta meg. És azt sem szabad elfelejtenünk, hogy Jézus apostolokat nevezett ki, hogy minél több ember hazataláljon.

Buddha bódhiszattvákat „nevelt” ki. Ők azok, akik már nem „átlagos” emberként léteznek, de nem is megvilágosodottak, de már elindultak ezen az úton és feladatuk, hogy minél több érző lényt mentsenek meg és tereljenek a helyes útra erőszakmentesen. Ők is olyanok, mint a lelkészek, papok. Az emberekért vannak. Ugyanolyan együttérzés van bennük, ezekben a buddhistákban, mint a keresztény papokban. Mi hát a különbség? A ruhájuk, amit viselnek, talán abban van különbség csupán, de a cél ugyanolyan szép és nemes…

Egyes feltevések szerint elképzelhető az is, hogy Jézus 12 és 30 éves kora között keleten járt és akár meg is ismerhette a buddhizmust. Hiszen nagyon nyitott ember volt, egyszer azt mondta tanítványának: „Ha én tudok tanulni, akkor te is”.

Távol keleti vallások

Távol keleti világvallásnak a buddhizmust, kínai univerzizmust és a hinduizmust tartjuk. Mi alapján? Talán a hívők száma alapján? De természetesen sok kisebb vallás is van, ami szintén figyelemre méltó. Hiszen attól, hogy valamit kevesebben ismernek, még lehet jó. Gondoljunk a művész mozira… Talán a rádióban sem játszanak néhány olyan melódiát, ami ugyanolyan színvonalas, mint a többi ismertebb zenei alkotás…

A dzsainizmus (győztes)

Például itt vannak a dzsainák, mely vallást Buddha „versenytársa” Mahávíra alapította meg. De a mai Indiában már csak hozzávetőlegesen 0,5 % követi ezt a vallást. A dzsaina a győztes szóra utal, amihez egy aszkéta vallás kapcsolódik. „Le kell győznünk” testünket és ennek ugyanaz a célja, mint a buddhizmusnak, azaz a lét körforgásából való kilépés… Csak az út más. Közülük sokan ruhátlanul járnak, hogy a „Ne ölj” parancsolatot megfelelő módon képviseljék, azaz apró bogarakat, élőlényeket se öljenek meg ruhájuk segítségével észrevétlenül. Sokan önmaguk előtt elseprik az apró élőlényeket, vagy maszkot hordanak, hogy ne öljék meg őket, betartva ezt a parancsolatot. A fehér ruhások kevésbé szigorúak e tekintetben, de ők is azért elég szigorúak pl. sok magvú gyümölcsöt sem esznek meg (gondoljunk a dinnyére), hanem inkább a kevés magot tartalmazó gyümölcsöket választják helyette (gondoljunk a mangóra), mert a magok potenciális élet lehetőségét tartalmazzák szerintük. Számukra nemcsak a bináris „igen” s „nem” válasz létezik, hanem 7 fokú logikai rendszert dolgoztak ki a maguk számára. Ez a legkifinomultabb logikai rendszer a dolgok leírására, válaszadására…

A szíkh vallásról

Nának guru alapította hozzávetőlegesen 500 éve. Aki azt tapasztalta, hogy Indiában a hinduk és muszlimok feleslegesen torzsalkodnak egymással. Ráadásul ebben volt egyfajta megjátszás is, mert otthon máshogyan viselkedtek, mint az utcákon. Nának guru hidat teremtett kettőjük között az egyistenhit gyakorlásával. Itt éppen a vallásháborúk ellenkezője mutatkozik meg… A szíkhek nagyon megbízhatóak és fegyelmezettek nem véletlen, hogy az úthálózatot ők felügyelik Indiában, illetve ők szoktak pl. buszvezetői sofőr munkákat ellátni. Kardot, acél karperecet és hosszú hajat viselnek, ami óriási turbánjuk alatt található, hiszen hajukat nem szokták levágni. A testőrséget is ők szokták ellátni. Nagyon szorgalmasak, a 18. században Észak-Indiában önálló államot is létrehoztak, de azt nagyon hamar  visszahódították tőlük.

A 3 buddhista irányról, mely a megvilágosodást tűzte ki célul

A buddhizmusról a legtöbb embernek Tibet és a Dalai Láma jut eszébe, hivatkozik Kárpáthy Ágnes könyvében erre a gondolatkörre, jóllehet ez volt az az ázsiai ország, ahová utoljára jutottak el az indiai „térítők”. Érdekes, ahogyan egy vallás kialakul és eljut egyes országokba, ahol a különféle emberek befolyásolják. A csan-ból zen-lesz miközben Kínából Japánba ér stb.

Hínajána buddhizmus (kis szekér, szűk ösvény)

Théravádának is szokták nevezni (vének tanítása). Itt a cél a megvilágosodás, de a mahájána buddhizmussal ellentétben ezt nem használják fel arra, hogy minden érző lénnyel megosszák. A kis szekérre, csak ők férnek fel, így csak ők érkeznek be az üdvözült állapotba. Röviden összefoglalva ez a lényege ennek az irányzatnak. Gondoljunk többek között Burmára és a vipassana meditációra, mely segít a intelligens módon a bennünk lévő érzelmeket gondolatokat tudatosítani és feloldani a negatív aspektusokat…

Mahájána buddhizmus (nagy kocsi, nagy jármű)

Ezt a szót pejoratív értelemben szokták használni a hínajánásokkal szemben. Hasonló, mint a hínajána, csak itt hódolnak a bódhiszattváknak is. Ők azok, akik a megvilágosodás irányába indultak el és addig nem üdvözülnek, amíg nem szabadítanak meg minden érző lényt. A nagy szekérre nemcsak ők, hanem mások is felférnek. Erre utal ez a kifejezés. Gondoljunk a zen-buddhizmusra. Ez így nagyon klassz út, mikor pl. azzal lépünk kapcsolatba, aki felfogja magát a létezést (hívjuk tudatnak). Ráadásul a koanok, interjúztatások is segítségünkre vannak.

Vadzsrajána buddhizmus (gyémánt szekér)

Tantrikus buddhizmusnak, tantrajánának, mantrajánának, titkos mantrának és ezoterikus buddhizmusnak is szokták nevezni ezt az utat. Ide tartozik a tibeti buddhizmus a lámaizmus is. A vadzsrajána buddhizmusban rituálékat használnak alternatív módszerként, korábbi absztrakt meditációk helyett. Ezen kívül különféle esküket tesznek a jövőbeni viselkedésükkel kapcsolatosan. Hasonlóan a kereszténységhez, itt is előkerül a tömjén, gyertya, emellett imákat mormolnak, istenségeket imádnak és a buddhai elvekkel teljesen szemben álló, szigorúan hierarchizált egyházszervezettel rendelkeznek. Emiatt az első keresztény hittérítők, Tibetbe érkezve, azt hitték az ördög birodalmába érkeztek és a katolikus egyház gúnyképét látják…

Felmerül tehát az istenségek kultusza, a mágikus formulák (mantra) recitálása, a misztikus kéztartások (mudra) használata, az elmélkedést elősegítő “körök” (mandala) és ábrák (jantra) meditációs tárgyak alkalmazása.
Egyébként a hagyományok közötti eltérés nem mondható merevnek. Például a tibeti buddhizmusban kánonban szereplő szövegek tantra szakaszait, mások nem tekintik tantrikusnak. Ilyen például a Szív szútra, mely a zen-buddhizmusban pl. a koreai-zenben is megtalálható.