A mexikói indiánok ősi bölcsessége: az álmodás művészete – Carlos Castaneda, don Juan tanításai, álom az álomban

Forrás: Carlos Castaneda, Az álmodás művészete

Ki volt Carlos Castaneda és Don Juan Matus? – Carlos Castaneda könyveiből kiderül

Carlos Castaneda egy antropológus volt, aki megismerkedett egy mexikói Yaqui indiánnal, don Juan Matussal, aki varázslásra tanította őt. Ez egy speciális elméleti és gyakorlati elveket magába foglaló rendszer az érzékelés szerepével és természetével kapcsolatban. Az antropológiában ezt talán sámánizmusnak hívnák, de ez nem ugyanaz – Carlos Castaneda, Carlos Castaneda könyvei, Carlos Castaneda don Juan tanításai, mexikói indián, álom az álomban.

Más tudatállapotokba való bekerülés don Juan és az ősi mexikói indiánok tanításai alapján

A lapocka mögött (jobb csúcsánál) kb. 60 cm-re van a gyűjtőpont. Ez nem a fizikai testen van, ám ennek elmozdítása magasabb szintre visz el minket. Sokféle energia látható itt, ami átszövi testünket. Don Juan Carlos Castaneda lapockái közé vágott és azonnal megtapasztalta ezt: ez egy álomszerű állapot volt és ezáltal látta a különféle energiákat is. Talán olyan lehetett, mikor a Békés Harcos Útja című filmben a parkban egy pillanatra meg mutatja a tanító, hogy ő milyen szemmel látja a világot. Legalábbis az is egy másik tudatállapot… Állítólag a zen mesterek is évente „lightos drogok” segítségével megmutatták mit lehet elérni meditációval. Ez motiváló lehetett a kitartó meditációs praxishoz, munkához.

Egyébként az álmodás művészetéről már sokat írtam. A jóga-nidrában (jóga alvás) is visszaköszön az a fajta meditáció, amikor delta tudatállapotban már túl vagyunk az álomképeken is. De théta állapotban látjuk az álomképeket és tudjuk, hogy álmodunk.

Az álom jelentése és néhány gyakorlat, mely segítségével bármit álmodhatunk vagy tanulhatunk, meditálhatunk, kapcsolatba léphetünk elhalálozott szeretteinkkel az álom irányítással – álom fejtés, mi az álom világ, álom jelentések, álom munka, tudatos álom, meditáció

Don Juanék a elalváskor a kéz megfigyelésével tartották fenn a tudat erejét. Az álmodást egyfajta megnyílásnak tartották az érzékelés más világaira. Érdemes minél több világban léteznünk. Don Juan hét kaput (akadályt) említ meg. Először tehát a szándék erejével tudatosak maradunk. Ez olyan, mint kívánni, kívánság nélkül… Vagy olyan, mint a zenben a kapu nélküli kapu… Vagy a népmesékben a hozok is ajándékot Mátyás királynak meg nem is (mikor a lány hoz egy madarat, de elengedi mikor találkozik Mátyás királlyal). Ez nem koncentráció, erőfeszítés, hanem egy fajta laza szándék, amit a megfigyeléskor is fent tartunk, ami előbb utóbb állandósul. Erről az ősi módszerről már írtam:

Mi az, ami két millió eurónál is sokkal boldogabbá tesz minket és bárki bárhol, bármikor megkaphatja? Egyszerű teszt-gyakorlat a cikkben és megoldás a legvégén – boldogság, most, jelen, most hatalma, Eckhart Tolle, a most hatalma a gyakorlatban I.

Visszatérve az eredeti gondolatmenethez a mexikói indiánok szerint különféle energiaáramlatok beszivárognak a tudatunkba, amiket az elme átalakítja ezeket és az álom részéve teszi őket. Indiában is sokszor kerül terítékre a kérdés, miszerint az álom a valóság vagy a mindennapi élet tekinthető annak. Szabó Lőrincet is megihlette ez a kérdés. Gondoljunk a Dzsuang-Dszi álma című művére:

„most nem tudom – folytatta eltűnődve -,
mi az igazság, melyik lehetek:
hogy dsuang dszi álmodta-e a lepkét
vagy a lepke álmodik engemet?”

Az alvás egy alacsonyabb frekvenciával rendelkező agyi tevékenység. Egy mélyebb tudatállapot. Hiába gondoljuk, hogy az éber béta hétköznapi állapot az egyedüli valóság.
Erről már írtam:

Napi 2-3 óra alvással is kialudhatjuk magunkat, ha a pszichénk jól funkcionál – alvás fázis, alvás, túl sok alvás, mély alvás, kevés alvás, rossz alvás ellen, sok alvás, pihentető alvás, REM alvás, jóga nidra, Mándúkja Upanisad

Mindenesetre a varázslók a forrásukig követik az álmokat. Így összeomlik az álom és meglátják a valóságot. Első lépésként tudatosak maradnak álmukban. Második lépésben az álom egyik elemét képesek szándékukkal fenntartani. Hiszen minél több dologra figyelünk, annál jobban elfolyik az energia, emiatt is mondja a pszichológia, hogy a figyelem megosztható. Ha a kép szétcsúszik (nem tudjuk megtartani), akkor újra vissza kell térni a kiindulás képhez.

Dimenziók sokfélesége – álom az álomban

Létezik a mexikói indiánok szerint fizikai test és emellett energiatest is, aminek nincs tömege. Az álmodás fejlesztésével ezt összesűrűsítjük és ez a test másra is képes, mint a fizikai test pl. transzportálja magát stb.

A 7 kapuról, akadályról írtam már ebben a cikkben. A második kapu, hogy álomban azt álmodjuk, hogy felébredünk. Vagy megragadjuk az álom egyik elemét és új álmot hozunk létre vele. De ezek érdekes világok és könnyű benne elveszni, szóval megfelelő tudás kell hozzá és tiszta szándék. Ne kísérletezzük óvatlanul ezekkel! Don Juan pl. szervetlen testtel találkozott álomban, ami nem akart eltűnni. Így éber állapotban erre gondolt és megelevenedett mindez. Megérintette. Később hangokat is hallott, de ez a varázslókkal gyakran előfordul, ahogy dolgoznak önmagukon. Információt kapnak. Ez egy személytelen erő, ami a gyűjtőpont rögzítése miatt hat ránk. Ez egy frekvencia, amit bárminek láthatunk. Rendelkezik egyfajta formaidentitással, hogy más érzékszervvel is érzékelhessük.

Olyat árul el nekünk ez a hang, amit már tudunk. Egyfajta „üzletet” próbál velünk kötni. És az energiánkkal kell fizetnünk érte, nem biztos, hogy ez jó irány… Sokféle sík van a bölcsek szerint, pl. tibeti mesterek távoztak úgy el, hogy a fizikai testük is eltűnik. Behúzták ezt a fajta energia kiterjedést… Amúgy a gyűjtőpont új helyen való rögzítése az összetartó erő megerősítése. Az álmodás művészete a gyűjtőpont elmozdulásával jár Castaneda leírása szerint. Ennek mellékhatása, hogy különféle hangokat hallhatunk és szabadságunkért cserébe tudást kapunk. A gyűjtőpont rögzítése álmodási helyzetben úgy történik meg, hogy megtartjuk az álomképet, vagy új álmot hozunk létre (álomváltás) és minél tisztább az álmodási kép, annál nagyobb a tartóerő.