Az önismeret fogalma, önismeret fejlesztése, sors és önismeret, önismeret tesztek – az önmegvalósítás fogalma és tudománya II.

I. rész

A kérdés azonban az, hogy hogyan lehet a bennünk élő mestert megtalálni, milyen eszközök állnak rendelkezésünkre. A boldogság és a siker egyénre szabott módszerrel elérhető és megtartható, azonban nem a módszeren, hanem a kliensen van a hangsúly. Mivel a világ folyamatosan fejlődik, így újra és újra előtérbe kerülnek ,,frissebb” megoldások, melyek túlszárnyalhatják az előzőeket, vagy elképzelhető, hogy mindenkinek másra van szüksége, így ebben az értelmezésben sincs értelme összehasonlítani az eszközöket -önismeret fogalma, önismeret fejlesztése, sors és önismeret, önismeret tesztek, önmegvalósítás fogalma, önmegvalósítás tudománya.

Hiszen, ha a technikai értelemben vett fejlődés lényege, az, hogy nem szívesen választunk egy harmincéves autót, ha van korszerűbb is, akkor miért ne lenne igaz ez a tudományokra is? Azonban nem mindig újabb kutatásokra van szükség, hanem meg kell emésztenünk azt, amit eddig megismertünk. Ha másnak nem ártva kiegyensúlyozottabb és boldogabb szeretettel teli állapotba kerülünk, akkor vélhetően jó utón járunk.

Életünk során sokszor előtérbe kerülnek a végső filozófiai kérdések, hogy mi az élet értelme, miért vagyunk itt. Jómagam úgy látom, hogy létezésünk célja, hogy megismerjük önmagunkat. Minden eszköz ebben, hogy feltérképezhessük a tulajdonságainkat, valódi lényünket és, hogy ne akarjunk mások lenni, mint akik már vagyunk. Ez azt jelenti, hogy értelmetlenné válik, ha egyes esetekben új szerepeket hozunk létre vagy akár személyiséget fejlesztünk, mert a legfontosabb az, hogy elhagyjuk a felesleges sallangot és megtanuljunk hinni önmagunkban.

Felfedezzük azt, ami bennünk van és ne újat hozzunk létre. Így észrevesszük a bennünk lévő csodát, mert ha lelkünk ,,eredeti csillogását” felismerjük és nem hagyjuk, hogy az beszennyeződjön, akkor boldog és sikeres életet tudunk élni (Osho, Rajneesh prof.). Ehhez szükség van a bennünk lévő bűntudat feloldására, mert a bűn bűnhődést hoz magával, ahogy Dosztojevszkij, Bűn és bűnhődés regényéből megtudhatjuk. Hibát ugyan követünk el, ám ebből tanulva sokat kapacitálhatunk és így nem kell megélnünk a bűntudatot vagy kudarc élményét, mert ezek szükségszerű, önfejlesztő eseményekké változnak át. A bajok ott kezdődnek, ha mostani értékeink szembefeszülnek a távlatiakkal, írja dr. Windy Dryden a kudarcról írt fejezetében (dr. Windy Dryden, Bízz magadban!).

A klasszikus pszichológia elméletek kapcsán Sigmund Freud rávilágított többek között a bennünk lévő tudattalan és ösztönén és felettes én szerepére. Ennek segítségével fejlesztettük ki a bennünk lévő bírót, aki ítéletet hoz rólunk. Ez a mechanizmus dönti el, hogy szabad-e boldognak lennünk, vagy sem. Az összes minket felnevelő szülők sémáit is tartalmazza, melyet, ha nem tisztázunk önmagunkban – ebben meditációs technikák segítenek, hogy a tudattalant feltérképezhessük -, akkor nem szavatolt a biztos siker és boldogság az önismeretünkben.

Ebből a felismerésből oda jutunk el, hogy önmagunkat nem másokkal hasonlítjuk össze, mely megszokott tulajdonságunk (Peter Lauster, Az ÉN megerősítése, A magunkra találás mint második születés), hanem magunkat csak a bennünk lévő lehetőségek latolgatásával önmagunkkal mérjük össze. De vajon milyen eszközök és személyek állnak rendelkezésünkre az önismeret utazásában? Jómagam azt tapasztaltam, hogy a különféle kultúrában különféle jelzőkkel ugyan, de sokan ugyanarról a folyamatról beszélnek. És sokszor csupán a folyamatok elnevezéseit hasonlítjuk össze és nem nézünk annak gyökereibe, ahol felfedezhetnénk a hasonlóságokat, hiszen ,,egy csónakban evezünk”, ahogy Dalai Láma olyan találóan beszélt róla egyik riportja alkalmával (Őszentsége a Dalai Láma és dr. Howard C. Cutler, A boldogság művészete).