Bölcsességek, szerelmes, aforizmák, bölcs mondások, idézetek: Oshotól és Eckhart Tollétól konkrét gyakorlatokkal I.

Bölcsességek, szerelmes, aforizmák, bölcs mondások, idézetek: Osho és Eckhart Tolle jóvoltából

Amikor elfogadod azt, ami van, minden pillanat a legjobb. Ez a megvilágosodás. (Eckhart Tolle)

Képesnek kell lenned arra, hogy egyedül is elérd a boldogságot, és képesnek kell lenned arra is, hogy emberek között légy boldog. Boldognak kell lenned a bensődben, és boldognak kell lenned a kapcsolataidban is. Gyönyörű otthont kell teremtened, belül és kívül egyaránt. (Osho)

Vajon miért tűnik el szinte mindenkiből a halálfélelem, aki átélt már halálközeli élményt? Tűnődj el ezen! (Eckhart Tolle)

Nagyon könnyű szeretni az egész világot. Az igazán nehéz egyetlen emberi lényt szeretni. (Osho)

Azonnal megtalálod Istent, amint ráébredsz, hogy nem kell keresned őt. (Eckhart Tolle)

Mindenki képes arra, hogy boldogtalanul éljen, a boldogsághoz azonban nagy bátorságra van szükség – az már nehéz feladat. (Osho)

Mondanivalóm lényegét az elme nem képes megérteni. Abban a pillanatban viszont, ahogy fölfogod, a tudatod átvált az elméből a Létre, az időből a jelenre. Hirtelen mindent élőnek érzel, minden energiát sugároz, mindenből a Lét árad! (Eckhart Tolle)

Bölcs ember nem szívesen ad tanácsot, mert a bölcs pontosan tudja, hogy ez az egyetlen dolog a világon, amit ingyen osztogatnak, és ez az, amit soha senki nem fogad meg, akkor pedig minek fáradna vele. (Osho)

Csakúgy, mint az útjelző, a szó is önmagán túlmutat. (…) Ha erős ellenérzés él benned az “Isten” szóval kapcsolatban – ami a ragaszkodás negatív formája -, akkor emiatt esetleg nem csak a szót utasítod vissza, hanem azt a realitást is, amelyre a szó utal. Ezzel viszont elvághatod magadat attól a lehetőségtől, hogy megtapasztald ezt a valóságot. (Eckhart Tolle)

Az elme nem más, mint az összegyűjtött múlt, az emlékezet. A szív a jövő; a szív mindig remél, mindig valahol a jövőben jár. A fej a múltra gondol; a szív a jövőről álmodik. (Osho)

Ha a gondolat és az érzelem nyilvánvalóan ellentmond egymásnak, akkor a gondolat a hazugság, s az érzelem az igazság. (Eckhart Tolle)

A bátorság alapvetően annyit jelent, hogy kockára teszed az ismertet az ismeretlenért, a megszokottat a szokatlanért, a kényelmest a kényelmetlenért, a távoli cél felé tett fáradságos zarándokútért. (Osho)

Csak akkor adhatod meg magadat Istennek, ha megadod magadat annak a formának, amit a jelen pillanat fölvesz. (Eckhart Tolle)

Minden bőség alapja: méltányolni az életedben már meglévő jót. (Eckhart Tolle)

Gyakran bármilyen lépés jobb, mint a nem lépés, különösen, ha már hosszú ideje élsz egy boldogtalan helyzetbe ragadva. (Eckhart Tolle)

Kövesd a szívedet, bárhová vezet. Igen, olykor veszélybe sodorhat, de ne feledd, éppen ezekre a veszélyekre van szükséged ahhoz, hogy éretté válj. Néha tévútra vezet majd, de ne feledd, azok a tévutak is a fejlődés részei. Sokszor elbuksz majd, de állj talpra, mert úgy gyűjthetsz erőt, ha elbuksz, majd ismét talpra állsz. Ezáltal válhatsz teljessé. (Osho)

Ha nincs öröm, nyugalom és könnyűség abban, amit teszel, az még nem feltétlenül jelenti, hogy mást kéne tenned. Elegendő lehet csak máshogyan tenni. A “hogyan” mindig fontosabb, mint a mit. Nézd meg, képes vagy-e sokkal több figyelmet szentelni a tevékenységnek, mint az eredménynek. (Eckhart Tolle)

Ahhoz, hogy megismerjünk valamit, el kell veszítenünk.
Mindenki letér a belső világába, belső terébe vezető útról, és lassanként éhezni, sóvárogni kezd utána. Éhség támad benne, szomjúságot érez. Hívás érkezik legbensőbb énjétől, hogy térjen haza, és az egyén utazni kezd. Ezt jelenti keresőnek lenni. Visszatérés abba a meleg, belső térbe, amelyet egy napon elhagytunk. Nem szerzel vele semmi újat. Olyasmit szerzel vele, ami mindig is ott volt, most mégis nagy nyereség lesz, mert végre először látni fogod, mi is az. Amikor utoljára abban a térben voltál, magától értetődőnek tekintetted. (Osho)