Szemelvények, aforizmák, bölcsességek a himalájai jógiktól – napi bölcsesség

Forrás: Szvámí Ráma, Az örömteli élet művészete – Kelet üzenete, A boldogság az élet beteljesült állapota, rajtunk múlik akarjuk-e…

Szemelvények, aforizmák bölcsességek , bölcsességek, napi bölcsesség
Isten (magasabb intelligencia) helyett önmagunkat ismerjük meg, Isten úgyis mindenben, mindenhol ott van, vallják a himalájai jógik.

„A jóga a tudatállapotok módosulásai feletti uralom.” Ptanjali (Rádzsa-jóga)
Ha Isten a mindenség központja, akkor miért tenne valakit boldogtalanná, mást pedig boldoggá? Élni ajándék, a boldogság pedig rajtunk múlik.

Az emberi lét csodálatos, még az angyalok és dévák is e lét után vágyakoznak.

Mi lenne, ha bánatunk helyett boldogságunkat osztanánk meg egymással?

Bűn nem létezik,csak hiba, de abból tanulhatunk. Talán a lustaság, tétlenség a legnagyobb bűn. Nem bűnösök vagyunk, csupán rossz szokásaink vannak. A személyiség nem más, mint a szokásaink összessége.

Ugyanúgy halunk meg, mint elődeink, ha nem dolgozunk önmagunkon. A külső tárgyak helyett belső világunk felfedezése a cél.

A Upanisad szerint: Ami kellemes (prejasz) nem biztos, hogy hasznos (strejasz). És, ami hasznos, nem biztos, hogy kellemes.

Nem az a lényeg hányszor esünk el, hanem hogy hányszor állunk fel és próbáljuk meg újra. Csak a próbálkozás segít, egyszer csak megtaláljuk, amit keresünk, hiszen aki keres az talál…

Egy szanszkrit mondás szerint: ,,Miért szereted feleségedet, gyermekeidet és másokat? Önmagad miatt. De, ha te magad nem léteznél, hogyan tudnál szeretni bárkit is?”
Ha Istenhez tartozunk, akkor mi jogon ítéljük meg önmagunkat?

Több időt szentelünk gyűlölködésre, mint szeretetre.

Ha a valóságban minden egyedi, akkor mi értelme bárkit bárkivel összehasonlítani?

Az elhárító mechanizmusok valójában nem minket, hanem az egót (fiktív én, ahamkara) védik meg. Ez a fiktív én tesz „egyedivé” és választ el minket a teljességtől.

Mikor valaki azért ad, hogy nagylelkűnek tűnhessen, akkor valójában saját mohóságát (lobha) elégíti ki.

Miért működhet a vegetarianizmus? Mikor a földbe egy húst ültetünk el, csak a baktériumok fognak szaporodni benne. Ha pedig magokat, akkor abból csíra lesz és azok újabb magokat teremnek majd… Mert a minősége más a vegetáriánus ételeknek.

A test meghal, de a lélek halhatatlan, mondja minden nagy vallás és kultúra. Ez tény. Akkor hol a probléma ? – kérdezi Swami Rama a himalájai bölcs, aki a himalájai jógiktól tanult. A tudattalan a probléma, ami a kettőt összeköti.

Az érzelmek, mindig a külső dologra adott reakciók összessége. Ilyenkor ez nem belülről ered bizonyos értelemben. Foglalkoznunk kéne az adott érzelemmel, nem pedig csupán egy guru lábánál ülni, vagy mantrákat ismételni… Az érzelmek négy ösztönre (evés, szex, alvás, önvédelem) vezethetők vissza, ezek megismerésével tudjuk uralni őket.