Hagyd a spiritualitást és inkább táncolj, hogy megtalálhasson a spiritualitás

Forrás: Csögyam Trungpa, Munka, szex, pénz – Életünk az éber figyelem ösvényén

A művészetek, tudományok és vallásosság egyesítése

Amikor nem a spirituális könyvekben keressük a spiritualitást vagy cikkekben:), melyeket az élet ihletett, hanem közvetlenül az életben, akkor elindul bennünk valami egészen csodálatos dolog. Közvetlen tapasztalatra teszünk szert. Nincs immár közvetítő. Véget ér a komoly keresés. És a tánc és nevetés veszi át a helyet. Ha a tudományokat, művészeteket és vallásosságot egyesítjük, akkor beköszönt a kiteljesedés. Hiszen mindegyik egy másik íz, melyben feloldódhatunk. Vajon a költőben nincs spiritualitás, amiért megbámul egy felhőt, vagy egy pocsolyát és verset ír róla, ahelyett, hogy a karrierjét építse? Gondolj Szabó Lőrincre. És a zen mester miért ír haikukat? Kifejezi a kifejezhetetlent, melyet a vallásosságának köszönhet. A vallásos csendből a művészet segít kifejezni a dalt, a tudomány pedig elemzi azt objektíven – spiritualitás, vallásosság, tudományok, művészetek, guru, Paramahansa Niranjananda.

A városiak elítélése hogyan lehetne spirituális?

Egyre többször hallom, hogy komolyabb gyakorlók azt hiszik, hogy ők attól spirituálisak, hogy elmenekülnek a városból. Természetesen a városban és azon túl is van spiritualitás, ahogyan gravitáció is. De nem a világ fölé kellene emelkedni, hanem együtt áramolni vele, ahogy Csögyam Trungpa mondja. Ő egy hiteles buddhista, akinek voltak ugyanolyan tapasztalatai, mint nekünk, mert nemcsak szerzetesi életet élt. Szóval, ha a városiakat lenézzük, akkor lehet, hogy nincs bennünk együttérzés. És másokon nevetünk ahelyett, hogy saját életünk ellentmondásait fürkésznénk. Ha pedig valaki elmélyedt a spiritualitásban, attól még nem lenéznie kell másokat, hanem inkább segítenie. Az egyetemista ne nézze le az általános iskolást, hanem segítse őt, ahogyan ő is kapott segítséget annak idején és így lett egyetemista.

A valódi guru nem tartja magát gurunak – Paramahansa Niranjananda

A valódi guruk nem maguknak tulajdonítják az erőt, hanem ők is csodálják, ahogyan az megnyilvánul, amit együtt hozunk létre. A szörfös nem hiszi azt, hogy ő hozza létre a hullámokat, hanem csak megtanult velük együtt áramolni. A valódi guru nem tartja magát gurunak, mert akkor lenézné önmagához képest a többieket. Helyette ártatlan, és együttérző. Vajon Buddha lenézte a többi embert, vagy segítette őket? A valódi guru együtt áramlik a forrással, gondviseléssel és feloldódik benne. És állítólag ezt bárki elérheti, ezt a szintet, a guruk szerint. Ha már erről írtam, írok egy újabb gururól, Paramahansa Niranjanandáról, aki Satyananda tanítványa. Érdemes megnézni a videóit, járt Magyarországon is. És a guruk azt szokták mondani, hogy gyógyíthatatlan betegség nincs, csak gyógyíthatatlan ember.:) Ezen kívül, akár a guruk által írt szent iratokat muszáj néha „updatelni”, mert a végén már értelmezni sem tudjuk azt. Gondoljunk a Koránra, amit nem szabad megváltoztatni, de sokszor már értelmezni sem tudjuk pontosan. Minden változik, folyton… És minden az egyesítésről szól, gondoljunk a nyelvekre, melyekben sok átfedés van…

Hagyd a komplikált elméleteket, ha úgy érzed, csak komollyá tesznek téged

Sokan túlzásba viszik a dolgokat és különféle dimenziókról beszélnek folyton. De mi lesz az egyensúllyal? Ráadásul ezeket nem lehet sem bizonyítani, sem megcáfolni. Szóval, jobb, ha inkább sétálunk egy nagyot és így nem kell túl komolyan vennünk ezeket a száraz elméleteket. Ráadásul a sok elmélet úgyis csak gondolat marad, nem tapasztalat. Amit meg megtapasztalunk, azt meg úgyis megismerjük, igaz?

Hiteles guruk kapcsán, már sok infót átadtam: Egy újabb hiteles guru és a természet, mely számít rád – hulladékok lebomlási ideje, Shri Mataji, Sahaja Jóga