Megvilágosodás intenzív vagy a szisztematikus munka a megszabadulás záloga – moksha, samadhi, satori? II.
Forrás: Ganga, Ki vagy valójában? – Kérdések és válaszok a megfogalmazhatatlanról és Scott Shaw, Nirvána dióhéjban – 157 zen-meditáció
Megvilágosodás intenzív, azonnali megszabadulás klisé II.
Első rész: megvilágosodás intenzív
Senki nem tudja neked megmutatni Azt.
Csendben kell ülnöd addig, amíg el nem csendesülsz annyira, hogy semmivel még az Énnel sem azonosulsz. Élő mesterre és vágyra van hozzá szükséged.
A berögződések idővel elmúlnak, ha nem azonosulsz velük.
A ,,ha” kezdetű mondat értelmetlen, csak az elme szüleménye…
,,Elegem van mindenből.” Dobd el azt is.
Te a Mindenség előtt vagy: ne inogj meg, ne gondolkozz!
Nem a valóságot kell megváltoztatni, hanem a valótlanságról kell lerántani a leplet.
,,Jobban érzem magam. Most pedig rosszabbul érzem magam” Ez csak az Én csinosítása, nem a megszabadulás…
A keresés elé kell kerülnünk. A téves azonosulások elé…
Nem az a cél, hogy komoly kereső légy, hanem, hogy megszabadulj.
Minden folyik a maga medrében, ne adj felületet ahova meg tudsz érkezni (azonosulás).
Ne hasonlítsd magad semmihez, pl. megszabadultam (,,eddig rabságban voltam”) stb.
Létezik az Éned, ha nem térsz vissza a múltadba?
Az igazi felismerés megmarad, mert azok mi magunk vagyunk…
Az élmény kiemelkedik a hétköznapi dolgokból, de az sem az…
Mindent el kell dobni.
Az Én nem létezik. Akik valójában vagyunk azt nem birtokolhatja senki és mégis mindenkié…
A ,,Ki vagyok én?” kérdésre nem kell válaszolni, mert sosem lesz vége. Csak maradj csendes és bármit felkínál az elme ne állj meg. Egyszer csak elfárad az elme és félreáll.
A bepillantásnak kezdete van, így vége is lesz.
A megszabadulás a ,,hogyan” kérdés előtt van…