Ha mindig mások véleménye számít: mások világában élünk – kishitűség, befolyásolhatóság, megfelelési kényszer leküzdése

 In Filozófiai cikkek, önismeret, önmegvalósítás

Mások véleménye, kishitűség, befolyásolhatóság, megfelelés, önbizalomhiány, megfelelési kényszer „leküzdése”

A leküzdés szót nem szeretem. Inkább használjuk helyette a megértés szócskát. Ha elkezdünk önmagunkon dolgozni, megérteni azt, ahogyan az ösztönök impulzusként hatnak érzelmeinkre, gondolatainkra, akkor saját stabil pontra teszünk szert. Konkrétabban lásd:
Hiába keressük a külvilágban a megoldást: belső világunk tükröződik vissza gondolatainkban, érzelmeinkben I.- ego jelentése, elme

Ezután stabil pontra teszünk szert, így egyre kevésbé fog befolyásolni minket a másik ember véleménye. Sajátunk viszont egyre izgalmasabb világba kalauzol minket és a belső gurunk folyamatosan segítségünkre lesz, ha úgy döntünk kinyitjuk ezt az ajtót. Sőt, megértjük, hogy a másik ember elméje milyen mechanizmusokon megy keresztül, miután sajátunkat is megismertük. Itt van egy ajándék tréning, ahol megismerhetjük gyakorlati módszerekkel az elménk működését (önbizalomhiány feloldása). A megfelelési kényszer, kishitűség, mások véleményének túlzott hatása azért alakul ki, mert még nincs saját véleményünk. Kezdjünk el dolgozni ezen – mások véleménye, kishitűség, befolyásolhatóság, megfelelés, önbizalomhiány, megfelelési kényszer leküzdése, boldogság.

 

 

A folyamatos nyaralásról (boldogság)

A boldogság nem hely függő, mert lehet valaki depressziós a tengerparton is, még akkor is, ha hatalmas háza, autója van stb. De fordítva nem igaz, mert lehet valaki boldog, ha nincs semmije (külső holmija). Ilyenkor nem a birtoklástól teszi függővé a boldogságot. Ráadásul minden érzés bennünk van (a külvilág csak kiváltja belőlünk őket) így érdemes a belső világunkat ápolnunk a külső helyett, illetve mellett.

 

Hogyan mélyül el a tudás? – az állandó boldogság és megszabadulás szintje a Rádzsa-jóga alapján

Mindegyik szent írat arról szól véleményünk szerint, hogy Isten bennünk van. Mindenkiben. Keressük hát meg őt. Ahogy a különféle lépéseket megtesszük minden megváltozik. Nézzük pl. a Rádzsa-jóga 8 szintjét: első lépésben megértjük, hogy mitől érdemes tartózkodnunk (pl. lopás, hazudozás), utána meglátjuk mit érdemes követnünk (erkölcs, mások segítése). A harmadik szinten az ászanákat (testtartásokat) sajátítjuk el. Utána az egyre finomabb világba megyünk. Jön a légzés és energia kapcsolatának gyönyörű megtapasztalása. Az ötödik szinten az érzékeket a külvilágtól visszavonjuk és befelé kezdünk hatolni. Ez a relaxáció lényege. A hatodik szint már maga a meditáció.

Egyfajta laza koncentráció, mikor az elme kezd kisimulni. El akar aludni, de a „koncentráció”, a figyelem ezt megakadályozza. Ha a hatodik szint elmélyedt az üdv-burok szintjére jutunk. Ez a kauzális szintnek felel meg, lásd indiai tipológiák (dzsagrat, szvapna, szusupti és a turiya, azaz a négy tudatállapot szintje). Ez elmélyül és jön a samadhi. Mikor már egyhegyűvé tettük az elmét, akkor idővel minden eggyé válik. És ez a hihetetlenül mély béke érzés már mindig velünk marad. Ezután négy szinten hatolunk át a megszabadulás eléréséig. De ez egy másik történet. Tehát többféle szint van. Pl. Patanjali negyedik szútrája (vritti-sarupyam itaratra) arról szól, mikor a látó még az elme módosulataival azonosul.

 

Swami Rama felhívja a figyelmünket, hogy sem test, sem az elme, sem a légzés nem mi vagyunk. Hasonló ez a kerékagyhoz, mely együtt mozog a kerékkel, de közben mégis mozdulatlan. Csupán testünk kapcsán vagyunk tudatosak nem nézünk távolabb arra, ami állandó és nincs kitéve a változásoknak, mi az, ami halhatatlan. Az Abszolút állandó… Viselkedhetünk állatként, emberként és Istenként. Mindenki elérheti ezt a szintet, mert ennek magja bennünk van.

Likvidálnunk kell a félelmet és azt a tudatot, hogy el vagyunk szakítva a mindenségtől.
Az Isten mindenható (mindenben benne van), akkor hogyan mondhatjuk azt, hogy ez vagy az az enyém? Ha megismerjük az elmét véget érnek a konfliktusok.
Minden probléma gyökere: a valódi természetünkről való megfeledkezés és az anyagi dolgokkal való azonosulás. A testünkre nem azért kellene figyelnünk, mert ragaszkodunk hozzá, hanem mert egy eszköz, de idővel vissza kell adnunk azt.

 

 

Gyakorlat a mások véleményével, megfeleléssel, befolyásolhatósággal kapcsolatosan

Mások véleményére nem érdemes túl sokat adni, főleg, ha negatívak. Ne aggódjunk, minél több ellenállással, ellentéttel találkozunk annál tisztább az utunk. Ne függjünk a másik elvárásától, nem élhetünk mások világában. Figyeljük meg hogyan alkotnak rólunk véleményt és mi hogyan alkotunk másról véleményt. Ha folyton mások véleményére adunk gyenge elménk túlterhelődik. Így szeméttároló lesz, mely mások véleményét raktározza hívja fel a mester Swami Rama a figyelmünket. Mit ér, ha mások nagyra tartanak minket, ha mindeközben nem érezünk ebből semmit. Ha szidnak elgyengülünk, ha dicsérnek egoistává válunk és minden vissza hat ránk.

 

 

Attila Cross

Keresztes Attila, a cikkek írója


A cikkeimben integrálom a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával. Orvosi szaklapokban publikálok és 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keletei-nyugati medicina). 2005 óta dolgozom emberekkel és 350+ a nyilvános ajánlások (sikertörténetek száma) a honlapon.

 

20 év munka, több, mint 800 cikk (köztük van több 30 oldalas írás is), mely letesztelt, gyakorlati megoldásokon alapszik. Segítesz egy nemes ügyben, hogy minél több embernek segíthessünk megtartva az objektivitást?

Cikk kategória (angol, magyar)

keresés

AJÁNLOTT CIKKEK
Raszputyinmegszabadulás