Halálközeli, utáni állapot és élmény I. – élet és / vagy halál, klinikai, halál napja, a halál alagútja, keze, művészete
Forrás: Szögyal Rinpocse, Tibeti könyv életről és halálról, Osho (prof. Rajneesh), A mustármag, Hans J. Eysenck, Carl Sargent, Mégis van magyarázat? A paranormális jelenségek titkai, dr. Dús Magdolna, dr. Egely György, Titokzatos erők tudománya?, Háttér Lap – és Könyvkiadó
,,Az a vallásos ember, aki még életében felismeri azt, amit mindenki más csak a halála pillanatában.” Osho
Aki a halál kérdésével foglalkozik, annak megváltozik az élte (de nem azért, mert meghal:)) – a halál művészete, halál közeli élmények, halálközeli élmény, halál utáni élet, halál után, klinikai halál, a halál
Hogy mi vár ránk a halál után, arról már írtam (halálközeli élmény), de most szeretnék bővebben írni erről, hiszen életünk tele van kis halálla és sokan nem a haláltól, hanem az élettől félnek. A halál nagyon fontos szerepet játszik életünkben, mert mostani életünk is a halál része. Sokan nekrofilnek tartják azt, aki ezzel a kérdéssel foglalkozik, holott ennek természetesnek kéne lennie, hiszen előbb utóbb mindannyian találkozunk ezzel az élménnyel, a szent iratok szerint akár többször is. Érdekes, hogy mi mégis azzal foglalkozunk, ami kevésbé fontos a számunkra, ami múlékony.
Jézus erre mondta, hogy ne olyan értékeket gyűjtsünk össze, amit megesz idővel a rozsda, amik felemésztődnek. Még egy olyan híres pszichológus, mint Freud is félt a haláltól és köztudottan rosszul lett, ha felhozták a témát a közelében. Bölcsen az cselekszik, aki készül a halálra és meghal az életben, hogy igazán tudjon élni. Az egyensúly ugyanis ott van az életünkben, a nappal az életet, az éjszaka a halált szimbolizálva.
Egy tibeti kultúrában őshonos láma pedig a belső világunk megismerését hangsúlyozza. Bemutatja, hogyan tudjuk az elalvás jógáját elsajátítani, hogy gyakorlattá tegyük ezt és, beszél arról is, hogy milyen csatornákon megyünk keresztül halálunk után lelki szinten (létállapot elnevezése, lásd Bardo). Felhívja a figyelmet, hogy az elalvás is hasonlatos a halál állapotához, értelmezésükben hatféle Bardo állapot van.
Sokakban felmerül a gondolat, hogy a halál bekövetkeztében, melyik az az érzékszerv, ami legtovább működésben marad. A hallás marad meg legtovább, nem véletlen, hogy Ken Wilber (integrál pszichológia megalkotója) is így búcsúztatta halott feleségét, a tibeti halottaskönyvből olvasott fel neki fejezeteket.
A klinikai halál állapotában tapasztalhatjuk meg a halálközeli élményt, elszakadva saját testünktől, fölülről látjuk tudatunkkal azt.
Maga az élmény – a halál alagútja, a halál művészete, a halál után, fekete halál, a halál szaga, élet és halál, élet vagy halál, halál utáni állapot, a halál keze, a halál napja, halál alagútja
– a béke, szeretet lesz a legfontosabb, halál és békesség önt el,
– fájdalommentesség érzete, testünket látjuk kívülről,
– alagút, fénylények jelenléte
A testen kívüli élmény vagy a halál tudatosulását jellegzetes hangjelenség kíséri, ami a legtöbb élménybeszámolóban megjelenik: egy zavaró fémes, csörgő, kattogó, zizegő hang de szerencsésebbeknél transzcendentális zene hallatszik.