Halálközeli, utáni állapot és élmény III. – élet és / vagy halál, klinikai, halál napja, a halál alagútja, keze, művészete

2. rész

Agyműködés, előidézhető (?), organikus modell (folytatás) – halál közeli élmények, halálközeli élmény, halál utáni élet, halál után, klinikai halál, a halál, a halál alagútja

Halálközeli élmény átélhető bizonyos kábítószerek (elsősorban az LSD, a hasis és a meszkalin), valamint bizonyos műtéti altatószerek (elsősorban a ketamin) hatására, sőt, akár tudatosan, meditáció útján is. Maga a halálközeli élmény kifejezés tehát pontatlan

jobb halántéklebeny kóros izgalmi állapotban van, például temporális epilepsziában, halántéklebenyi daganatban, műtét alatti ingerlésben.

Michael Persinger demonstrálta, hogy elég a jobb halántéklebenyt egy jó erős mágnessel ingerelni, és máris kész a misztikus élmény meg a testen kívüliség megtapasztalása.

Mikor mi várható? – a halál művészete, a halál után, fekete halál, a halál szaga, élet és halál, élet vagy halál, halál utáni állapot, a halál keze, a halál napja, halál alagútja

Ha a klinikai halál hirtelen (például baleset, szívinfarktus stb. során) következik be, a domináló elem a testen kívüliség lesz. Ezzel szemben amikor az élmény átélését hosszabb betegség előzi meg, gyakoribbak a víziószerű elemek (halott rokonokkal, vallási alakokkal való találkozás).

Történelem és képviselői – halál közeli élmények, halálközeli élmény, halál utáni élet, halál után, klinikai halál, a halál, a halál alagútja

Platón (Krisztus előtt 427-ben született) meghökkentően mai szcenárióját írta le a halálközeli élményeknek:
1. A “lélek” elhagyja a testet.
2. A múlt értékelése, megítélése.
3. Egy bizonyos ideig való ott-tartózkodás ebben a transzcendens világban.
4. Felkészülés a földi életbe való visszatérésre.
5. A “lélek” egyfajta eligazítást, tervet kap a további életre vonatkozóan.

Mohamed prófétáért (571-ben született) ugyancsak két férfi jött, foglalkozásukra nézve arkangyalok, s akkor ő kilépett a testéből, és hét mennyen keresztül érkezett meg Allahhoz. Útközben minden mennyben találkozott Mózessel, Ábrahámmal stb.
A tibeti Halottaskönyv, melyet a VIII. században jegyeztek le – de a szövege jóval korábbi szájhagyományra épül -, a halál utáni állapotot ismerteti, és részletesen szól mindazokról az elemekről is, amelyekről manapság a klinikai halálból visszatért emberek beszámolnak. A halálközeli élményekkel foglalkozó első írás 1892-ben jelent meg Albert Heim svájci geológus professzor munkájaként, aki egy szikláról lezuhanva a levegőben élte át ezt az élményt.

Alpinista társaitól harminc hasonló beszámolót gyűjtött össze. A jelenség értelmezésére vállalkozó első hipotézis 1930-ban jelent meg, s a halálközeli élményt a halálfélelem elleni védekező mechanizmusként értelmezte.
Carl Gustav Jung 1944-ben átélt egy infarktust, és a klinikai halál állapotába került, elmondása szerint ekkor a magasból látta a Földet, mint egy űrhajós, a kontinensek felett röpködött, költői leírását adva a látottaknak.

A klinikai halál állapotában „a születés és a halál archetípusa” aktiválódik. A jelenséget az élet során szerzett tapasztalatok, emlékek, kulturális ismeretek és a személyes tudattalanból származó vágyak, fantáziák teszik egyénivé.
Raymond A. Moody professzor, 1975, „Élet az élet után” könyv szerzője, a halálközeli élmény szó első használója.

,,Álmodunk-e vagy röpülünk?” lelhető fel a ősmagyarok irataiban a kérdés, mely a tudatos álomra utal.

Lásd: Testelhagyás a gyakorlatban (és veszélyei), valamint ennek utalásai az ősi vallásokban I. – testkilépés, repülés, testen kívüli élmények, parapszichológia, OBE

Ezt tudatos álomnak nevezik. A lényege, hogy aki a tudat egy magasabb szintjére érkezik meg, az eldöntheti, hogy miről álmodjon, de úgy is dönthet, hogy nem álmodik semmiről. Ennek folyamatosan tudatában van. Persze nem biztos, hogy minden éjjel sikerül ezt a tudatos álmodást megélni. És a problémát ott követjük el, hogy mindennel azonosulunk és utána fájdalommal tölt el az a tudat, ha valami nem úgy alakul, ahogy mi elképzeltük. Tehát képet alkotunk a világról, és sértésnek vesszük, ha a világ ehhez nem alkalmazkodik. De miért tenné?
Aki életében tudatos, az előbb utóbb az álmában is az lesz. A harcművészetben az érte el a legmagasabb szintet, aki alvás, pihenés közben is tudatában volt annak, ha valaki belépett a hálószobájába.
Technika: Naponta többször feltesszük magunkban a kérdést: ,,Ébren vagyok-e vagy álmodom?” Előbb utóbb álmunkban is be fog ugrani a kérdés és rögtön rájövünk, hogy ezúttal az álmunkban vagyunk benne a tudatunk segítségével.

Elalvás előtt megfigyeljük a gondolatainkat és érzéseinket (hindu vallás ősi technikája, mely pl. a dzogcsenben is visszaköszön, vagy a pszichológia introspekciós megközelítésében) és így nem ,,elvesztve eszméletünket” ,,halunk meg” az alvás beköszöntével, hanem tudatunkkal végig kísérjük a folyamatot. Ez a nehezebb technika.