Hogyan lehetek önmagam? – önmegvalósítás és önismeret fogalma, tudománya, fejlesztése, tesztek, sors és önismeret

Amíg nem tudom, hol vagyok, és ki vagyok addig, nem érdemes elindulnom, hiszen hogy vezetne utamon az a kapitány, aki nem is tudja, hogy ő a kapitány és, hogy mit akar valójában. Tehát érdemes az első lépést az első lépéssel kezdeni. És ez egy folyamat, így idő kell a gyakorláshoz – önismeret fogalma, önismeret fejlesztése, sors és önismeret, önismeret tesztek, önmegvalósítás fogalma, önmegvalósítás tudománya – önismeret fogalma, önismeret fejlesztése, sors és önismeret, önismeret tesztek, önmegvalósítás fogalma, önmegvalósítás tudománya.

Alapvetően mindenki önismereti problémákkal küszködik és ezt általában elkendőzi valamilyen álarccal és a legszomorúbb az egészben az, hogy ő maga sem tud erről a jelenségről. Persze sokszor tudatalatti reakciók összességéről van szó. Nagyon fontos, hogy önmagunknak ne hazudjunk. Nem baj, ha egyes tudatmintát újra meg akarunk élni, mert, ha nem tesszük ezt meg, azzal csak elfojtjuk azt és akkor sokkal erősebben fog visszavágni a későbbiek folyamán.

Példának okáért, ha egy varázsló azt mondaná, hogy ha mostantól három napig nem gondolunk a pénzre, akkor utána kifogyhatatlan mennyiséggel fog ellátni minket vele, akkor könnyűszerrel gondolhatjuk azt, hogy milyen egyszerű megoldást kínáltak fel anyagi problémáink orvoslására. Tévedünk azonban, ha ezt így látjuk. Folyton folyvást a pénzen jár majd az eszünk, pedig pont az a feladat, hogy ne gondoljunk rá néhány napig. Megpróbáljuk elfojtani a dolgot, de annál erősebben jön vissza. Mintha árnyékunkat próbálnánk megölni egy késsel. Csak mi fogunk elfáradni, annál jobban minél több energiát fektetünk e feladat elvégzésébe.

Önismereti teszt ezt bizonyítandó

Próbáld ki, hogy 5 percig nem gondolsz a zöld zsiráfra. Ha sikerül ezt megtenned, akkor tegyük fel, hogy azonnal óriási és kifogyhatatlan mennyiségű boldogságot fogsz megélni. Ugye nem nehéz feladat, hiszen úgysem gyakran gondolsz a zöld zsiráfra, így nem okoz majd ez gondot és ennek a búsás jutalomnak a fejében valóban megéri foglalkoznia ezzel a feladattal? Vagy mégsem?

Szinte egyfolytában arra gondolnánk, ha az a feladat, hogy ne gondoljunk rá… Tehát levonva a konzekvenciát, nem az adott tárgy, jelenség határozza meg a dolog kimenetelét – amit behelyettesítettünk –, mert maga az elfojtás jelensége mindig ugyanúgy működik. Nem érdemes tehát lépcsőfokokat kihagyni. Ez az iménti példa szinte mindenre igaz, a szexualitásunkra, vagy egyéb gondolatminták, beteljesítetlen vágyak kiélésére. Ne fojtsunk el tehát semmit, hanem figyeljük meg az összefüggéseket, legyünk tudatosak. Az önismeret nem arról szól, hogy olyanoknak mutatjuk magunkat, amilyenek nem vagyunk valójában. Arról sem érdemes elfeledkeznünk, hogy egy tudatos embert nehezebb irányítani, korlátok közé szorítani, mert egy gondolkodó ember kérdéseket tesz fel, mindent megkérdőjelez, mindent újrateremt és nem csak adott, berögződött paneleket ismételget. Ezáltal tettei is kiszámíthatatlanokká válnak. Nem álló pocsolya, hanem friss folyóvíz.

Fontos, hogy a konfliktusokról is ejtsek néhány szót. Életünk során sok emberrel érintkezünk, és mivel más-más kulturális környezetben nőttünk fel, máshogy látjuk a világot, máshogyan vélekedünk a különféle összefüggésekről. A probléma akkor van, ha ehhez túlságosan ragaszkodunk. Gondoljunk azokra, akik egy eszméért haltak meg. Vajon az eszme kedvéért tették ezt? Alapvetően, ha én tudom valamiről, hogy igaz, akkor miért számít, ha bárki ezt kétségbe vonja? Attól az még igaz lesz, és ez a lényeg. Megfigyelhető, hogy sok ember nem azért vitatkozik, hogy megtalálják az igazságot, érvényre jutassák azt, hanem csak az a cél vezérli őket, hogy neki legyen igazuk, bármi áron. Ez a fajta vita már róluk szól és nem az igazságról.

Tehát mindenki önmagával vitatkozik…

Érdemes mindig szem előtt tartanunk, hogy minden ember másfajta értelemmel ruházza fel a szavakat, kifejezéseket, amire Nietzsche is felhívta a figyelmünket. Ha azt mondom, hogy vettem egy autót, mindenki másra fog gondolni, függetlenül attól, hogy nem vonjuk kétségbe a ráértő kommunikációt. Ez a kocsi lehet, régi, új, kicsi vagy nagy stb. És most csak egy szót emeltünk ki a többi közül, aminek tömkelegéből áll egy verbális alapokra helyezett kommunikáció. Elképzelhető továbbá, hogy az illetőnek rossz a kedve, vagy csak egyszerűen valamiért negatív érzelmet kelt benne az adott „betűhalmaz”.

Mindezeknek köszönhetően már alaphelyzetben kialakulhatnak félreértések, szándékunktól eltérően. Ekkor megoldásul a figyelem segíthet, és az adott kialakulandó konfliktus azonnali tisztázása, hogy ne maradjon meg senkiben sem túl sokáig az adott kellemtelen érzés. Gondoljunk bele, hogy sokan már azt sem tudják, min vesztek össze, de már megszokásból sem gondolnak a békülésre. Ennek vehetjük elejét azzal, ha nemcsak magunkra, hanem a másikra is kellőképpen odafigyelünk.