Pénz, ami nincs (pénz, pénzkeresés)?

Megjelent: Nők Lapja Cafe

Akkor érdemes elolvasnod ezeket a betűkombinációkat, ha a fenti kérdésre határozott igen a válaszod – pénz, pénzkeresés. Emellett van öt perced egy érdekes kísérletre, és ha érdekel egy azonnal alkalmazható, másfajta megközelítés a pénzteremtéssel és a negatív érzelmek megértésével, átlépésével kapcsolatosan.

Most a célok helyett, a személyiségfejlesztésről lesz szó, hanem egy szemléletmódról, amely mindent megváltoztat majd az életedben, ha hagyod, és elég bátor vagy hozzá.

Mit kell és mit felesleges megtennem, hogy legyen pénzem?

Először is olvasd el ezt az alfejezetet, és közben legalább annyira figyelj önmagadra (gondolataidra, érzéseidre), mint ezekre a betűkre.
Sok embert foglalkoztat a téma, hogy ki találta fel a munkát, és miért tették el láb alól az illetőt a többiek. Jó kérdés, azonban sokan inkább arra hívják fel a figyelmedet, hogyan tudsz személyiséget fejleszteni, hogy higgy önmagadban, ismerd meg félelmeidet, és legyenek céljaid. Képzeld el a jövőt pozitívan stb. Ez is klassz út. Erre is nagyon sok eszköz áll rendelkezésre…

Azonban, most egy másik megközelítésről fogsz hallani tőlem. Ehhez egy kicsit bele kell mennünk a pszichológiai mechanizmusokba. Leegyszerűsítve: a félelem és a vágy irányít minket, és ha azonosulunk velük, akkor már ki is lendültünk. Így hibás döntéseket hozunk. Mindegy, milyen módszert használunk, ha mögötte félelem húzódik meg, akkor el fogjuk rontani, mint álmatlanságot az altató. Egy egyszerű példával élve: mindegy, milyen (közlekedési) eszközt használsz, ha az irány rossz. Azt mondják a pénzügyi guruk: ahhoz, hogy pénzed legyen, csináld az ellenkezőjét, amit az emberek 99%-a csinál. Van különbség ugyanis, hogy vödörben hordod a vizet, vagy másokat alkalmazol erre a célra, és később fejlesztésként egyszer egy csőhálózattal átjuttatod a vizet, így véget ér a munka számodra, mégis jön a pénz folyamatosan. Ehhez szerencsén túl másképpen kell gondolkodni. De ha a problémák „agyonnyomnak” nehéz kivitelezni ezt.

Nézzünk egy gyakorlati feladatot!

Most keress papírt és tollat, és írd le, hogy amit elértél, az minek köszönhetően következett be. Tényleg te tettél érte, vagy csak megtörtént magától, és te a véletlen számlájára írod a dolgot. Bárhogyan is, de ha a hiúságod legyezése helyett – bár minden szentnek maga felé hajlik a keze –, akkor észreveszed, hogy amikor görcsös agyalás helyett,  hagytad a maga útján áramolni a dolgokat, akkor jó időben, jó helyen voltál. Micsoda nem véletlen. Tehát “cselekedet nélküli” voltál és inkább azon fáradoztál, hogy ne tegyél semmit. Jó kis ellentmondás, igaz? Így elindult benned a bizalom a félelem helyett, a követelőzés helyett. Ha én lennék a Teremtő, inkább ilyen embernek adnék, mintsem olyannak, aki folyamatosan követel mindenfélét, és semmivel sem elégedett. Gondold végig.

Arra döbbentem rá, hogy a legnagyobb lehetőségek akkor jöttek, mikor eszembe sem jutott, hogy jönnie kéne, mikor csak egyszerűen jól éreztem magam. Rengeteg tudós élte azt meg, például Arkhimédész a fürdőkádban lazult, mikor megfogalmazta nagy tételét. Magyarán: ha a probléma helyett én győzedelmeskedem, több esélyem van arra, hogy megoldódjon, mert az aggódás biztosan nem segít. „Könnyű mondani, de miből fizetem ki a számláimat?” Jogos kérdés, és őszintén szólva: fogalmam sincs. De én szerintem az rossz megoldás, ha semmittevőkké változunk, jobb, ha inkább a félelemnek búcsút intünk csupán. Emellett ugyanúgy tedd a dolgod tovább, csak engedd el a félelmet. És így könnyebben lehet meglátni a lehetőségeket, mert a kényszeres, gyors cselekvés mögött félelem van, amely mindent elront.

Menj szabadságra most!

Bármikor kiléphetsz a félelem, szorongás, depresszió, kudarc világából, ha búcsút intesz a játéknak. De mi valamiért ragaszkodunk hozzá, és élvezzük ezt a szerepet. Erről és a makacsságról jut eszembe, hogy talán véletlenül mondjuk, hogy a macska egy makacs madár valójában: csak akkor hajlandó repülni, ha belerúgunk? Milyen érdekes, hogy a saját elképzelésünk szerint „átfabrikáljuk” a valóságot. Félretéve a viccet – egy picit –, erre akkor döbbenünk rá, mikor kívülállóként látjuk ezt, amíg benne vagyunk, tagadjuk, azonosulva azzal. Ha érzed, hogy ez igaz, akkor nincs más dolgod, mint hogy ne akard megoldani azt, ami problémát te kreáltál, mert ez olyan, mint egy álom. Érdektelen mi történik, mert a valóság az más… És itt az élet helyett a problémákról van szó. Tehát ne akard megoldani, hanem inkább ellenállni ne akarj annak, ami van. Figyeld, mint egy filmet, mindegy, hogy dráma vagy vígjáték. Így kikerülhetsz a gond-olkodás és függőség körforgásából, és fantasztikus béke száll meg. Nagyon sokféle módon kerestem ezt, és sok butaságot csináltam, de ha egyszer ráérzek, a folyamat, az elmondhatatlanul klassz.

Próbáld ki, hogy amikor csak eszedbe jutsz, kívülről látod magadat, nincs polaritás, nincs ítélkezés. Ez ősi hindu technika. És ne akard elmélyíteni ezt, vagy fejleszteni, meditálni, egyszerűen csak kapcsold fel a kapcsolót, és éld át teljesen, elvárások nélkül. Figyeld legalább ugyanolyan arányban a reakcióidat, mint a megtörténő eseményeket. Jómagam sétálás közben a természetben tudtam a legkönnyebben megélni ezt a fajta nyugodtságot. És amikor meg tudom élni, akkor most úgy látom, hogy minden gondoskodik magáról, a pénz is. És így nincs aggódás. Egy dolgom van, benne lenni természetes állapotomban.
A cikk elején arra kértelek, hogy figyelj önmagadra is, hogy mit vált ki belőled a cikk. Vajon sikerült végig figyelned, vagy megfeledkeztél róla? És hány felesleges gondolat ötlött eszedbe, miközben olvastál, mely csak elvonja energiádat? Ha túl sok, akkor most kivételesen ne gondolkodj el ezen, csak engedd el.