Sri Vasudeva – A valódi jólét 40 / 20. nap (irányítás)

20. NAP – “Irányítani az élet lovas szekerét”

Arra hívtam fel a figyelmedet, hogy értékeld az emberi önvalódat, a fizikai testedet és legyél képes meglátni a te utazásodnak a célját, lélekként. Nos, emlékezz, mindezek a dolgok amit mondtam neked, ezek nem valaki másról szólnak és nem egy általános története az emberiségnek. Ez rólad szól. Ez személyes. Próbállak biztatni, hogy a te személyes nézőpontodból úgy tudd ezt értelmezni; “Ez az én történetem.”

Hasonlat, miszerint a test egy lovas szekér

Arról beszéltem, ahogyan egyre testtudatosabbá válunk, és tudatosak leszünk a testünk szükségleteire, értékelni fogjuk a testet, mint az emberi szervezetet. Egy analógiát szeretnék adni neked, miszerint a test egy lovas szekér. Azért teszem ezt, hogy egy másik oldaláról mutassam meg neked, hogy milyen fontos ez a tapasztalás. A test hordozza a lelket, egy értékes lényt, a fény lényét. Nem számít, mennyire van benne (a lélek) az emberi tapasztalásokban, az az értékes részünk érinthetetlen. Ő mindig egy teljes egész.

Ebben a hasonlatban, miszerint a test egy lovas szekér, az utas a szekéren a lélek, aki belül van, a belső önvalónk. Az a spirituális lény, az utazó. A szekérnek vannak lovai és nekik (a lovaknak) van egy vezetőjük aki irányítja a szekeret. A vezető tudja vezetni vagy irányítani a szekeret, mert van neki gyeplője amivel tartja a lovakat. Nézzük meg közelebbről ezt a hasonlatot, hogy ki a vezető bennünk, ha a test maga a szekér? Ki az irányító? – Az intellektus, az érvelő-gondolkodó részünk, ő az irányító. Ő egy fontos személy vagy lény vagy entitás az utunk során.

A vezető – kiszolgálja az utast

A vezető kinek az utasítása végett érkezett? Kinek a szolgálatában áll? Az utas adja az instrukciókat; “Erre kell menned.” Ha a vezető nincsen tisztában mindennel, konzultálnia kell az utassal. Meg kell érteniük egymást a vezetőnek és az utasnak. Fontos kommunikáció vagy jelzés kell legyen közöttük.

A vezető felelős a lovak irányításáért. Mik a lovak az analógiában? Az érzékek, mint a lovak vezetnek minket emberi tapasztalataink során. Mi a gyeplő, ami a lovakat tartja irányítás alatt? Az elme, a gondolatok. Az intellektusnak gondolatokra van szüksége, a gondolatokat kontroll alatt kell tartania és akkor az érzékek helyesen lesznek irányítva.

Hová megy a lovas szekér vezetője? – Ő az utast szolgálja ki, nem a lovakat. A vezetőnek van egy gyeplője, amivel kontroll alatt tartja a lovakat – szorosan, erőteljesen, ellenőrzés alatt. Mi az út jelentése az utazásban? – Az út, a vágyak útja, a vágyak útvesztője, amit az érzékek vezetnek, azaz a lovak.

Határozottság szükséges a szekér vezetéséhez

Ennek az analógiának az a jelentése, hogy mindezeknek együtt kell működnie. Ha a lovak saját útjukat járják, ha a gyeplő laza, és a vezető félig alszik, mi történik akkor? Tudod hol végzi a vezető? Valahol egy árokban, mert a lovak úgy döntöttek, hogy azt tesznek, amit akarnak. Érted, hogy miért megy a testünk olykor tönkre, rongálódik meg, pusztul el? Mert az érzékek nincsenek kordában tartva. Az intellektus nem lett szilárdan megalapozva, mint vezető. Az elme elveszett; kevés a gondolkozás, elkóborolnak a gondolatok. Hogy a szekér utasának kellemes utazása legyen, a vezetőnek erősnek kell lennie az irányításban. A gyeplőnek szorosnak, erősnek kell lennie. Az érzékeket (lovakat) vezetni kell és biztosnak kell lennünk, hogy a jó úton haladunk, mert rengeteg út van. Meg kell bizonyosodnunk, hogy a vágyak, amikkel szórakoztatva vagyunk az érzékeinken keresztül, pontosan odaviszik az utast, ahová az menni akar; ahová a léleknek mennie kell útja során a szabadság felé.

A vezető és az utas életbevágóan fontos kommunikációja

Ez azt jelenti, hogy az intellektusunkat erőteljesen használnunk kell az utunk során. Biztosnak kell lennünk, hogy merre akarunk haladni. Ez a konzultáció a mi belső lényünkkel – az utassal bennünk, a lélekkel, nagyon fontos. Követnünk kell a lélek hívását, a lélek utasításait. Követnünk kell az életcélunkat. Megfelelő konzultáció kell a vezető azaz az intellektus és a belső lény között. “Merre tartok, hová megyek?” Meg kell kapnunk a lélek üzenetét a lélek hívását, fel kell fognunk azt. Ezért szükséges az önelemzés, a befelé fordulás, a belső lényünkkel való kommunikáció. Valójában éreznünk kell a kapcsolatot a lelkünkkel és így az intellektus kellemesen és bizonyosan a jó irányba fog minket vezetni. Meg kell bizonyosodnunk róla, hogy ismerjük a saját elképzeléseinket, az életünk tervrajzát.

A gyeplőnek szorosnak, erősnek kell lennie. Az elménk kezelése az utunk során nagyon fontos. A helyes gondolatok – a gondolatok, amik felemelnek minket, egyenesen tartanak minket az úton. Az érzékeket is irányítani kell, máskülönben vadakká válnak, esznek, isznak, örömöket keresnek. Amikor az érzékeket stimuláltuk, tudunk velük haladni. Ahogyan a lovak vadakká válhatnak, az érzékek is elvadulhatnak.

A gyeplő szorosan tartása

Arra van szükségünk, hogy mindezek harmonikusan együttműködhessenek és a szekerünket jó kondícióban kell tartanunk. Ez az amiről beszélek neked. Tartsuk a szekerünket jól kondicionáltan. El tudod képzelni milyen az amikor a szekér nincsen jó formában? Mi történik akkor a lovakkal, a gyeplővel illetve a vezetővel? A szekérnek értékes úti eszköznek kell lennie, és fegyelmezettnek. Trenírozni kell azokat a lovakat. Arra kell őket tanítani, hogy együtt tudjanak működni a vezetőjükkel, mert ha azok vadlovakká válnak, jön egy elvadultság és ők viszik a vezetőt, akkor problémáink lesznek. Arra kell őket tanítani, hogy segítsék a vezetőt, vagy együttműködjenek vele. A vezetőnek időt kell szánnia a lovak trenírozására és akkor ők igazi harmóniában tudnak együttműködni az utazás során.

Együtt kell működnöd az érzékeiddel az út során, jól kell őket trenírozni, hogy szolgálhassanak téged, a vezetőnek szolgálnia kell a belső utazót. Aztán kell a jó gyeplő, szilárd gyeplő. A gyeplőt nem lehet elengedni, még akkor sem, ha a lovak edzettek is. A gyeplőt (elme), nem lehet elengedni, amikor a lovak érdekes látnivalót találnak az úton. Lehet, hogy ételt fognak találni, és az magával ragadja őket. És ha úgy tűnik, hogy a lovak saját útjukra akarnak térni, akkor erősnek kell lennie annak a gyeplőnek; “Rendben, de gyertek vissza, gyertek vissza, vissza kell jönnötök!”

Az élvezetes út receptje

Egy erőteljes utazáson megyünk keresztül, ahol minden harmóniában működik együtt. Ó, micsoda utazás! Mesteri utazás! Nos, az utas igazán élvezi a látványt nézni. Az út nem hepehupás, az utazás kellemes, kényelmes.

Gyerünk, törekedjünk arra, hogy minden részünk harmóniában működhessen együtt amint haladunk ezen az úton, az életünkön keresztül. Gyerünk, használjuk az összes csakránkat erőteljesen az úton, amennyire csak tudjuk. Legfőképpen használjuk az intellektusunkat erőteljesen; kiszolgálva azt az önvalót belül, azt a spirituális lényt belül.

Sri Vasudeva

Fordította: Bódor Enikő