Transzperszonális pszichológia: a személyiség a jógatudomány alapján (chitta, manas, buddhi, ahamkara)

Forrás: A tudat evolúciója, Jóga és pszichoterápia, Szvámí Ráma, Rudolph Ballentine, (dr.) Szvámí Adzsaja

Transzperszonális Pszichológia és a személyiség

Az egó a pszichológia szerint nem gondolattermelő, döntéshozó. Ám a „perszónán” álarcon, személyiségen túli világ végtelen mélységeket tartogat számunkra. A légző technikák felbecsülhetetlen szerepet játszanak ebben (lásd pránajáma, Rádzsa-jóga 4. szint), de nézzük meg, hogy az elme milyen részekből áll össze és azok hogyan funkcionálnak a jógatudomány szerint. A különféle tudatállapotok folyamatosan hatnak ránk, melyet a hipnózis is bebizonyított, melyben felidéztünk olyan részleteket, amik nem voltak tudatosak számunkra (mégis hatottak ránk).
Ezért fontos, hogy megértsük az elménk működését, hogy átlássuk hogyan lehet túljutni rajta. Lássuk meg, hogy hol ejt minket csapdába. Másfelől a tudatállapottal amikor nem tudunk mit kezdeni, akkor az elménk ennek köszönhetően a tudattalanunkba teszi és ott alkot egy impressziót belőle – transzperszonális pszichológia, személyiség, jógatudomány, chitta, manas, buddhi, ahamkara.

De ez később visszatér. Ezért kell tudatosítanunk mindent önmagunkban. Maga az érzékelés triviális információk felbukkanásának halmazának tűnnek, de azok mennyiségüknél fogva komolyan hatnak elménkre és megterhelik idegrendszerünket is. Ezért roppant meghatározóak. Még a tudatos dolgok is hagynak nyomot a tudattalanban (pl. egy általunk megnézett film jelenetei), nemhogy azok az impressziók, amik elfojtva kerülnek ide. Ezek még jobban felerősödnek. A távolságtartó, objektív figyelem a megoldás, melyről már beszámoltam. Ennek áttörő erejéről íme egy cikk: A személyiség fogalma és fejlesztése a nyugati és keleti pszichológia alapján a boldogság jegyében gyakorlati módszerekkel

.
Fontos, hogy megjegyezzem, hogy a tudomány nem fogadja el az egon túli „misztikus” élmények realitását, ellentétben Indiával, ahol a pszichológia és filozófia összeforrt. Itt összehasonlítottam a megvilágosodott és a pszichózissal rendelkező ember pszichés működését: Személyiségzavarok kontra énkép önismeret, Gestalt terápia az állandósult boldogság jegyében, gyakorlati módszerekkel – Gestalt pszichológia, énkép fogalma, énkép fejlesztése
De megközelíthetjük ezt a témát máshogy is: A valóság egy részét, töredékét látjuk csupán. Pl. a kutya hallja azt, amit mi nem, vagy gondoljunk az elektromágneses hullámok spektrumára. Ennek nem vagyunk mind tudatában. A jógatudomány az elmét négy részre bontja, erről már nagyon sokat írtam pl. itt: Az elme valódi ereje és működése a modern pszichológia és ősi upanisad, isopanisad szerint az örök boldogság jegyében
.

Az elme négy része a jógatudomány alapján (manas, ahamkara, buddhi és chitta)

.
– Manas (érzékszerveken keresztül befolyó infókat szűri meg): a gondolatokat termeli. A manas csak bizonyos infókat fogad be, mint pl. az antenna, ami csupán egy adóra van ráhangolva. Ezért látjuk a dolgok egy részét csupán. Ki kell tágítanunk a tudatunkat. Egyfajta szelekciós folyamatot végez el a manas, az ahamkara (az én meghatározója) pedig saját identitással köti ezeket össze. Emellett sok mindent figyelmen kívül hagy. Egyfajta szkennelő szerkezetről van szó, mely egy, preferált irányba forog pl. egy érdekes látvány által. Az „érzékelő műszereink” ilyenkor ebbe az irányban dolgoznak. De, amíg nem értjük meg ezt a működést a szokásaink irányítanak. A pszichológiában vannak cselekvések, amik természetesek számunkra, nem gondolkodunk rajta, ezek paraszimpatikusak. Pl. az autóvezetés, ha már nem gondolkodunk rajta.

.
– Ahamkara („éncsináló” pl. enyém, én stb.): az ösztönök, szokások alapján működik.

.
– Buddhi: a nyers észlelési megkülönböztetésre, manasra reagál. Eldönti, hogy valami jó vagy sem. Kialakul a gyakorlással egy intelligensebb része, mely már megfontolja a dolgokat. Idővel csak az igazság keresésével foglalkozik. Döntései kompromisszummentesek és a szociálisan elfogadott illúziókon is átvág. Ahogy egyre tudatosabb lesz eldönti, hogy hassanak-e rá az emlékek vagy sem. A buddhi az identitásunkra is hat: a választásánál fogva. A pszichológiai problémákat ezen a szinten lehet megoldani, nem a manas szintjén.

.
– Chitta: ez maga a tudattalan.

A nyugati pszichoterápiás módszerekről és a keleti pszichológia módszereiről itt írtam bővebben: Freud, Jung álomfejtés módszereinek és a jóga elméleteinek egyesítése a legnagyobb hatékonyság jegyében a boldogság elérésében