Ha nem csinálsz semmit a pénzeddel, mind elveszíted

A cikkből kiderül

– Miért bukja el a teljes pénzét az, aki nem fekteti be?
– Miért bukja el akár a pénze 66%-át 30 év alatt, aki nem megfelelő befektetési alapot választ?
– Mik a legtipikusabb hibák, amiért elveszítjük a pénzünket?
– Kritikán túl, mi a megoldás?
– Ennyi pénzre van szükséged és bármikor nyugdíjba mehetsz.
– Az ingatlan vagy a részvénybefektetés a perspektivikusabb?
– Tényleg rosszabbul élünk, mint régen?

 

Nem nagyon érdemes a nyugdíjrendszerre apellálni, főleg a 80-as évek környékén vagy ezután született nemzedéknek, mert ott a magyar rendszer elég nagy gyengepontnak van kitéve. Természetesen nemzetközi szinten is nagy a probléma.

 

A lényeg, hogy jobb több biztos lábon állni, ha nyugdíjasként szeretnénk gondtalan életet élni. Kérlek, beszélj pénzügyeidről szakképzett tanácsadóval és ne vedd befektetési tanácsnak azt, amit leírok, mely csupán saját szubjektív véleményemet tükrözi a témáról. Nem vagyok pénzügyi tanácsadó, így cikkeim sosem tekinthetőek befektetési tanácsadásnak.

Az infláció megeszi a pénzt, gondolj a 2023-as 20% feletti inflációra. Például 67 Ft-ba került 1 kg fehér kenyér 1995-ben, ami évekkel ezelőtt 2023-ban már 929 Ft-ba, lásd infláció kalkulátor. Tehát minimum reálértéken kell tartani a pénzt (tőkéd kivonva belőle az inflációt), de jó volna afölött, különben szép lassan (szakkifejezéssel élve) megeszi az infláció. Tehát, ha nem csinálsz semmit vele, akkor már most elköszönhetsz tőle. Arról nem is beszélve, hogy az inflációnak is rengeteg formája van és az is csak egy jó indulatú átlag, egyes területeken jóval nagyobb a pénz romlásának üteme, illetve ennek a rejtett adónak a mértéke…

 

A befektetési alapok és részvényvásárlás csapdájában

Azt tudtad, hogy a hedge fund (szűkebb, vagyonosabb befektetők számára elérhető befektetési alapok) esetében (de ez más alapoknál is előfordulhat) a 2-3% kezelési díj miatt, 30 év alatt a tőkéd kétharmadát fizeted ki? Ráadásul szoktak akár 20%-os sikerdíjat is belevenni a képletbe, ami hosszú távon a vagyonod felét lefölözheti? Nagy tisztelet a kivételnek és a korrekt befektetési lehetőségeknek stb., de legyél résen!

Tudsz róla, hogy az nem befektetési tudásról árulkodik, ha a befektetésed során csak a múlt teljesítményeit (momentum hatás) nézed meg és ez alapján döntesz? Vezetni sem a visszapillantóba nézve érdemes (csak).

 

Ráadásul, ha két ugyanolyan ingatlan közül az egyik drágább, de ugyanannyiért adható bérbe, akkor te az olcsóbb vagy drágább ingatlant vásárolnád meg? Nyilván az olcsóbbat, de akkor miért vennél olyan részvényt, ami drágább, mert évek óta emelkedett az ára? Ráadásul egy részvény árát nem a piaci ára adja meg egyedül, sőt számos más tényezőt kell vizsgálni, mert ez alapján soha senki nem venne Porsche-t, mert van olcsóbb autó is a piacon…

Ahogy Hornstein mondta, a tőzsde olyan, mint a kutyát sétáltató ember. A realitást, a cég valódi árát a gazdi diktálja, még akkor is, ha a kutya néha kicsit elcsavarog (lásd részvény árak), de előbb-utóbb visszatalál.

 

Utólag pedig a chart-on bármit berajzolhatunk, hogy mikor és miért kellett volna ezt vagy azt csinálni. Emellett a legkönnyebb azt az időszakot vagy azt az alapot a több tucat közül kiemelni, amelyik jól teljesített. És mi van a többivel?

Ráadásul a survivorship bias effektusnak köszönhetően szubjektívek vagyunk, ezért a matekon kívül a tőzsde nagy része a pszichológiával és önismerettel függ össze. Például, ha egy cégnek jól megy, akkor ahelyett, hogy azt vizsgálnánk meg, hogy miért nem megy neki még jobban, azt kellene megnéznünk, hogy a rosszul teljesítő cégek esetében mi a hiba.

Az objektivitás kapcsán az is megfontolandó, hogy hogyan tekintünk a nagy befektető gurukra. Például sokan hivatkoznak rájuk, de mi van akkor, ha csupán szerencséjük volt? …mert, hogy a többi, több százezer befektetőt is melléjük kéne tenni (akik szintén bepróbálkoztak, csak kudarcot vallottak) és az alapján következtetni objektíven az eredményekre.

Persze, több évtizeden keresztül nem lehet a szerencse számlájára írni a dolgokat… ám az emberi ego leleményes. Ha azt gondolod, hogy te meg tudod mondani mi lesz a jövőben, vagy a te vállalati elemzésednek köszönhetően tettél jó lóra, akkor lehet becsapod magadat. Ahogyan sokan vesznek részvényt egy 10 éves emelkedő időszakban és aztán vállon veregetik magukat.

Szerintem a daytrade során ráadásul hamar az orrod alá dörgöli a piac az igazat. Nem kell hónapokig, évekig várnod, gyorsan lehet tanulni…

Milyen érdekes, hogy a túlértékelt minőségi részvényeket (value) divatból sokan megveszik függetlenül attól, hogy olcsón vagy drágán jutnak hozzá. Ezt a média is sokszor megtámogatja… Megugrik a részvény értéke, de vajon meddig tart az árfolyam emelkedése? Biztos, hogy érdemes egy minimum 30-50 részvényből álló (kellően diverzifikált) portfóliót folyamatosan megváltoztatni, mint passzívan beleülni jól kiválasztott instrumentumokat választva, követve a buy and hold stratégiát?

Elképzelhető, hogy a túlkereskedéssel a tudásunk hiányát kompenzáljuk, illetve azt a téves nézetet erősítjük meg magunkban, hogy a munka nagysága minden esetben nagyobb profitot biztosít a számunkra, ami nettó butaság?

 

 

 

 

 

Választanod kell

A rizikó mértéke, befektetési idő és a hozam nagysága…, de sokat számít a hozzáférhetőség (likviditás) is stb. Nem szívesen mondunk le 5-10 évre a pénzünkről, de ennek köszönhetően, ha nagyobb a hozamunk, akkor sem tesszük ezt meg, mely a kockázatot is csökkenti? 7-10 évente vannak válságos időszakok, recesszió, de hosszútávon felfelé megy általában a piac.

Ráadásul világháborút, pénzügyi válságokat is átélt a tőzsde, de nem valószínű, hogy az összes cég csődbe megy ilyenkor és mindenki otthon fog ülni. Persze, mikor 50-60%-kal lemegy egy instrumentum piaci ára, akkor erős önismeretre van szükség, hogy ne váljunk meg tőle és fontos a diverzifikáció (több mindenbe fektetni egyszerre).

Aki a tőzsdére merészkedik, minimum 20-25% esést el kell tudnia viselnie például 10 év alatt két éven át. Tegyük fel a piaci hozam 10% évente az S and P 500 (USA 500 vezető cége) alapján. Emellett a forint romlásán is nyerhetünk pár százalékot USD vagy HUF esetén.

Hogyan dolgoznak az alapkezelők, akik a pénzedet kezelik?

 

Az alapkezelő között is többféle megközelítés van. Van amelyik a hozamra hajt, így többször mínuszban is teljesít. De van, amelyik a konzervatívabb módon a stabilitást tartja szem előtt, így stabilabb, de kevesebb a hozam is. Nem véletlenül bíznak rá egy nyugdíjalapot.

Kevesen tudják, de van olyan jelentés, amit a marketing és külön olyan, amit tényelegesen a szakemberek számára írnak az instrumentumok elemzése során. Nem mindegy…

Az alapkezelők egy-egy piaci szegmens, egy stílus mesterei és itt várják a lehetőségeket, amik nem jönnek minden nap.

Hosszú távon a piac felett teljesíteni nem egyszerű pl. 20 évig. 1-3% képes erre az alapkezelők közül. Érdekes, hogy vízvezeték szerelőt hívunk és nem állunk neki megszerelni a vízvezetéket, ez miért nem igaz a befektetésekre? Mert magasak a költségei és ezzel átlag alatti profitot tudunk csak zsebre tenni és ez nekik jó és nem nekünk, befektetőknek.

 

Ráadásul tévhit, hogy a drága befektetési alap, jobb minőségű… Az Economist egyik 2014-es cikke alapján 1800 alapkezelőből 10 éven belül 195 maradt meg 1996 és 2008 között 2800 alapot kezelve. A sikeresek közül egy része bezárja az alapot, így nem fér hozzá bárki és egy része pedig távozik a szakmából.

Emellett a kezelt állomány nagysága is több lehetőséget tartogat az alapkezelőnek, mert így például több instrumentumhoz férhet hozzá.

Kis méretű portfólió esetén 2-5, nagyobb méret esetében 10-15 elemben érdemes gondolkodni. 5% alá felesleges porlasztani a diverzifikációt, (illetve 1 millió Ft alá), hiszen annak 10%-os hozama 0,5%-ot üt a teljes portfólióra nézve.

Részvények vásárlása pénzügyi tudás nélkül nagyon veszélyes a dinamikus menedzseléssel együtt.

T (tárgy) + 2 nap hátránya, hogy nem tudod milyen árfolyamon írják majd jóvá az eladást vagy a vételt, mert 2 napig kell várnod, mire ez megtörténik. Ezért egy megbízható online bróker cég kiválasztása jobb megoldásnak tűnik, ahol nagyon alacsonyak a költségek, ami hosszú távon nagyon fontos tényező.
Mikor az alapokat vizsgáljuk táblázatban, átlag értékeket kapunk. Például 5% esés nem azt jelenti, hogy egy év alatt összesen 5%-ot esett. Lehet, hogy beesett 10%-ot majd felment 5%-ot, így egy év alatt 5%-ot esett (összesen).

Fontos azt is kiemelni, hogy ha azt hiszed, hogy az alapkezelő egyetlen célja, hogy magas hozamod legyen az általa kezelt alapnak és ez kettőtök közös célja, akkor tévedsz. Ő a te jutalékodból él. És az biztos, mert a te pénzedet kockáztatva mindig levonásra kerül. Pont.

Ergo, ha meg akarsz gazdagodni, akkor nyiss bankot vagy bróker céget. A spread (a vételi és eladási ár különbözete) díjat akkor is megkapod, ha veszít az illető és akkor is, ha nyer. Más variáció pedig nincsen… A jövő kiszámíthatatlan, de mindenkinek van véleménye róla… Nekem ez a véleményem.

Egy lehetséges megoldás

 

Kritizálni a legkönnyebb, így mindig megoldással is szolgálok. Érdemes esetleg ETF-ben (Exchange Traded Fund, azaz tőzsdén kereskedett alap) gondolkodni. Leegyszerűsítve ezek lehetnek többnyire több részvényt tartalmazó (tehát diverzifikált) tőzsdei alapok. Vannak köztük index követő vagy egyes szektorokat, országokat, kontinenseket is lefedő változatú megoldások. Több ezer ETF létezik a piacon és az a jó benne, hogy nem kell túlságosan érteni a részvényekhez ahhoz, hogy bevásárolj, persze ez nem azt jelenti, hogy ész nélkül érdemes bevásárolnod. Például a SPY (SandP 500) leköveti nagyjából USA gazdaságát az 500 legnagyobb cég segítségével. Ezt szoktuk piaci átlagnak venni az évi nagyjából 10%-os hozamával. Ezt hosszú távon nemigen tudják felülteljesíteni. Az alapkezelők nagy részének nem sikerül, mert a költségek elviszik a haszon nagy részét, amint fent ecseteltem. Ráadásul a forint romlása rátesz erre még pár százalékot éves szinten.

Sokan ETF portfólióban gondolkodnak. Hosszú távon 5-10 évre beülnek egy TBSZ számlán, így adót sem kell utána fizetni az 5. év után. Naivitás elhinni, hogy egy alap 20-30%-ot fog hozni hosszú éveken keresztül, ha a mágus Warren Buffett 20%-ot realizál évtizedek óta (jóformán 100 éve egész nap ezzel foglalkozva, különféle érdekeltségekkel rendelkezve), igaz nem kis pénzzel. Bár mindenkinek a saját vagyona a mindene.

Nem érdemes a felkapott, új, marketinges csillogásnak bedőlve kísérletezni, főleg olyan ETF-fel, ami kisebb forgalmú, mert azt be is zárhatják idővel. És ne csak a múlt hozamát vegyük alapul, sőt ne legyen túl nagy elvárásunk, helyette érdemes a kockázattűrő képességünket megvizsgálni. Ha 25-30% bukót 1-2 évig el tudunk viselni és beszéltünk szakemberrel, akkor ez reális lehet. Ha 50-60%-os bukás is belefér (nem elméletben, hanem gyakorlatban) és rendelkezünk megfelelő tudással akkor jöhetnek majd a részvények 40-50-es portfólió kialakításával. Ehhez évekig kell tanulni és utána is foglalkozni kell a dologgal, nap mint nap, de nincs rá garancia, hogy nem lesz belőle bukó, főleg rövid távon, hiszen nemcsak felfelé, lefelé is mehet a piac.

Nem lehet telített a piac idővel? Az ETF nem olyan zárt, mint egy befektetési alap, amit lezárnak idővel, ha túl nagyra nő. Ettől függetlenül ellaposodhat, vagy az is lehet, hogy emiatt sokan kilépnek belőle.

A legnagyobb hiba, hogy az emberek csak a múltat és a hozam nagyságát nézik és ezt vetítik ki a jövőre. Aztán mikor beesik a papír, megijednek (gyakorlat más, mint az elmélet) és kiszállnak és utána vagy befejezik a befektetést vagy ezt eljátsszák párszor, lenullázva a pénzüket.

Nyilván a marketing a nagy, gyors meggazdagodást ígéri, de a reálhozam feletti pár százalék tartozik a realitáshoz. Hosszú távon.

Egyéb megoldások

Ha 3-5 évet komoly tanulással rá tudsz szánni a dologra és utána is hajlandó vagy vele napi szinten foglalkozni, akkor az osztalékfizető részvények, ill. általában a részvény adás-vétel fundamentális alapon működhet. Ha ezzel plusz 10%-ot ki tudsz termelni évente a piaci ár felett hosszú távon és megéri a munkát, akkor hajrá! Bár 2024-től a kettős adóztatás egyezményének felmondása miatt közel 50% az adó az amerikai részvények kapcsán és az osztalékfizető papírok ott találhatóak meg többnyire (nyilván az számít, melyik tőzsdén jegyzik stb.).

Az opciós piac pedig hihetetlen tudást és fejlett infrastruktúrát igényel. De ez is lehet egy út, vagy maga a daytrade, ami szintén egy külön szakma. Sokan többet és stabilabban keresnek ezzel, akik ezt tanítják, mintsem művelik… De kellő kitartással, önismerettel megtanulható és pénzkereseti lehetőségnek sem utolsó, felülmúlva a passzív befektetés lehetőségeit, hiszen itt tőkeáttétel kereskedik az ember, ami az ETF-ek esetén nemigen javasolt. Az nem arra való, az egy másik műfaj… Ráadásul torzítja az ETF árfolyamát a sok, rendszeres befektető, mely az adott részvényekre is nagy hatással van.

Ennyi pénzre van szükséged és bármikor nyugdíjba mehetsz

Aki rendszeresen félrerak (és tök mindegy mennyit keres a lényeg, hogy mennyit rak félre) és ezt befekteti, az pár évtized múlva rendelkezni fog megfelelő megtakarítással. Ahogy a FIRE mozgalom hirdeti, 300-szorosát kell félre rakni (pontosabban ennek egy részét, mert a kamatos kamat miatt ez gyarapodik magától) és utána mehetsz nyugdíjba évente 4%-ot elköltve a befektetett pénzedből.

Az ingatlan vagy a részvénybefektetés a perspektivikusabb?

Budapesten átlagos, használt rakásárak kapcsán 1990-ben 44.000 Ft-ba került egy négyzetméter. 2004-ben 250 e / nm, 2023 év végén 950 e Ft, 2024. év végén pedig nagyjából 1 M 29 e Ft.

Mondhatjuk, hogy 20 év alatt 2024-ig évente 20%-kal nőtt az ingatlan értéke. A kamatos kamat effektusa miatt azonban a növekedés nem lineáris, hanem exponenciális. A 7.28%-os éves növekedés azt jelenti, hogy minden évben az előző évi árhoz adódik hozzá a 7.28%, így a növekedés mértéke évről évre nagyobb lesz. Különben valóban évi 20%-ból indulhatnánk ki.

 

8 éves adatsor kell egy befektetési alaphoz, ha 50%-os biztonsággal akarunk levonni következtetést a kiértékelés tekintetében és 22 év, ha 90%-ra akarunk menni. Most nagy vonalúan ezen túl emelkedve a piaci árat vegyük alapul, amit benchmarkként szoktak használni: az S and P 500-at megjelölve.

A számítások alapján az S&P 500 évesített hozama 1990 és 2024 között 8.86% volt. Ez azt jelenti, hogy a budapesti lakásárak növekedése (9.71%) nagyobb volt, mint az S&P 500 hozama (8.86%) ebben az időszakban.

 

Az S&P 500 évesített hozama 2004 és 2023 között pedig 7.34% volt. Ez azt jelenti, hogy az S&P 500 hozama (7.34%) nagyobb volt, mint a budapesti lakásárak növekedése (7.28%) ebben az időszakban.

Nyilván 30 év távlatában az évi 1% sem elhanyagolható, de látható, hogy az elmúlt 20 évben nincs túl nagy különbség. Ezért továbbra is mind a két befektetési forma kedvező a maga előnyeivel és hátrányaival együtt.

Például ingatlan esetében, ha sikerül bruttó 4% hozamot generálni évente és levonod a költségeket, akkor lehet, hogy 1,5% hozam is örvendetesnek számít. Mire gondolok? Bérlő keresésének költsége, biztosítási és felújítási költség, üzemeltetés (még, ha te végzed el, akkor is munka, ami az instrumentumok kereskedése alkalmával nincsen). Emellett az üresen állási tényezőt, stresszt (időben fizet-e a bérlő, felhív-e az elromlott WC miatt mikor nyaralsz)… És az üzemeltetési költségek (kiutazás költsége, javítás), közjegyzői, ügyvédi díj, bankköltség, fűtés és klíma ellenőrzés, tisztítás évente, illeték, bútorok költsége (fenntartással, javítással együtt). Ráadásul a felújításra szánt pénzt sem árt, ha legalább reálértéken tartod, mert 20 év múlva a 1-2 millió forint lehet, hogy a festékek megvásárlására lesz elég.
Vedd hozzá, hogy a forint folyamatos romlása miatt azonban pár százalékot nyersz (pontosabban nem vesztesz), ha ETF-ekben, kötvényekben gondolkodsz. Ráadásul likvidebb, mert egy részét ki tudod venni, de az ingatlan egy részét nem tudod eladni, legfeljebb kisebbeket tudsz venni.

Szóval alaposan érdemes megvizsgálni és mindkettőben van fantázia, üzemeltető cég is kezelheti az ingatlanodat és akkor tényleg szinte ugyanolyan passzív befektetés lehet, mint a hosszú távú részvény (portfólió) vásárlás.

 

 

 

Rosszabbul élünk?

„1990-ben, a taxisblokád előtt 36 forint volt egy liter benzin, a fizetési szinttel korrigálva ez ma 984 forint lenne. 1991-ben a 60 forintos átlagár mai fizetésekhez képest 1230 forintot jelentene.”

„1960-ban 30 ezer, 1980-ban egymillió, 2000-ben pedig 2,34 millió gépjármű volt az országban (ebből 7.500 darab volt egy évnél fiatalabb, 2005-ben is csak 35 ezer), 2019-ben már 3,81 millió.”

„1990-ben egy fővárosi használt lakás átlagára négyzetméterenként 44 ezer forint volt a lakáshirdetések átlagára alapján, vagyis 3,26 hónapnyi bruttó bért jelentett egy négyzetméter lakás. Ma 3,26 hónap alatt az átlagember 1,199 millió forintot keres (2019-es adat). Még ha nem is nézzük, mennyivel minőségibb egy mai lakás, akkor is kifejezetten olcsóbb a lakás Budapesten, mint 1990-ben.”

„1984-ben egy márkás videómagnó bolti ára 64 ezer forint volt, ami 4,3 millió forintot jelent a mai fizetésre vetítve.”

Forrás: Kiszámoló (2020.)

Irodalom

Helmut Hornstein, Tőzsdepszichológia befektetőknek – Nyereséget elérni, veszteséget elkerülni

Szendrei Ádám, Gazdagodj boldogan! – 7 egyszerű lépés a pénzügyi szabadsághoz

András György, A lusta portfólió

 

András György, A csodalátaos sharpe – befektetési döntések egyszerűen

András György, Miért? Kérdések és válaszok a befektetési alapok világából

 

András György, Okos pénz, buta pénz

András György, Részvény ETF termékek az amerikai tőzsdén

András György, Bevezetés a volatilitás ETP használatába